A miniszter az erről szóló csütörtöki Facebook-bejegyzésében közölte: azt is kérte Szentkirályi Alexandrától, hogy az alapítvány július 31-i megszűnéséig az általa vezetett kuratórium tartózkodjon minden, a napi működésen túli kötelezettségvállalástól, valamint az alapítvány bármely vagyontárgyának értékesítésétől.

Mint írta, ez a szervezet egyike volt a Fidesz által létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva), „amelyek segítségével átláthatatlanná tették az állami vagyonnal való gazdálkodást”. Az Európai Bizottság régóta kritizálta azt a felállást, amelyben az alapítványok kuratóriumaiban jellemzően politikusok ültek, akik teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon gazdálkodtak az állami vagyonnal – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az uniós források felszabadításának egyik feltétele ennek rendszernek az átalakítása volt, de a Fidesz-kormány ezt nem volt hajlandó megtenni.

„Ahogy az már több ízben kiderült, az előző kormány nem az ország szuverenitását védte, hanem az évek alatt felépített, a közpénzek felhasználásának átláthatatlanságát szolgáló rendszert” – fogalmazott a miniszter.

Emlékeztetett arra, az új kormány célja az átláthatóság erősítése és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás, így vállalták, hogy a felsőoktatási intézményt nem fenntartó kekvákat még az idén megszüntetik. Az Európai Bizottsággal kötött, 16,4 milliárd euró forrást felszabadító megállapodás értelmében ezt – az oktatási tevékenységet nem végző – közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében augusztus 31-ig meg kell tenni.

Jelezte, a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány esetében a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot jelölték ki arra, hogy a folyamat során gyakorolja az alapítói jogokat, vagyis, hogy az alapítvány vagyonát újra közvagyonná tegye, működését pedig felszámolja.

Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a kekvák állami visszavétele csak az első lépés, a következő hetek feladata az elmúlt évekbeli működésük vizsgálata lesz.

Kiemelt kép: Vitézy Dávid (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)