A vizsgálóbizottság első ülésén Toroczkai László elnök kiemelte: a testület jogai között már szerepel az együttműködésre kötelezés, melynek keretében előírható adatszolgáltatás, megjelenés és nyilatkozattétel.
Hozzátette: a meghallgatni kívánt személyeket beidézhetik, az idézés elmulasztása esetén pedig a korábbi gyakorlattal ellentétben bírság szabható ki. Mint mondta, első alkalommal százezer, minden további alkalommal pedig egymillió forint bírság szabható ki, ezen túlmenően két ízben történő elmulasztás esetén elővezetés is alkalmazható.
Toroczkai László közölte: adott esetben folyamatban lévő bírósági ügyek érintettjei is beidézhetők.
„Ha olyan közpolitikai indok van, ami miatt meg kell hívni például egy volt államtitkárt vagy a végrehajtói kar korábbi elnökét, aki esetleg házi őrizetben van, akkor is indítványozni fogom az ő meghallgatásukat” – fogalmazott.
A vizsgálóbizottság elnöke hangsúlyozta:
nagyon szeretné felszámolni az „igazságtalan, bűnszervezetként működtetett” végrehajtói rendszert, ehhez szerinte „vissza kell menni” a kilencvenes évekig.
Rámutatott arra is, hogy akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő, ha valaki megjelenik a bizottsági meghallgatáson, de akadályozza a bizottság munkáját. Az új jogszabályi környezet tehát együttműködésre is kötelez – hangsúlyozta.
Toroczkai László jelezte: a vizsgálóbizottság egy paritásos bizottság, amelyben ellenzéki és kormánypárti képviselők azonos létszámban vannak jelen. Elmondta továbbá, hogy a bizottságnak az év végéig jelentést kell letenni az Országgyűlés asztalára az elvégzett munkáról.
Kapcsolódó tartalom
A vizsgálóbizottság elnöke rögzítette: politikai részrehajlás nélkül, a jogszabályoknak megfelelően kell lefolytatniuk a vizsgálatokat.
Balla György alelnök (Fidesz) a vitában azt javasolta, hogy a meghallgatni kívánt személyeket egyszer hívják meg, ne pedig rendszeresen. Felvetette továbbá, hogy saját magára senkinek nem kötelessége terhelő nyilatkozatot tenni.
„Nem az a cél, hogy lejárassunk valakit, hanem hogy alaposan utánanézzünk dolgoknak” – mondta Balla György.
Kiss Máté Zsolt (Tisza) a felvetésre úgy reagált, elképzelhető, hogy valaki a meghallgatáson néma marad, de szavai szerint az is magáért beszél. Hangsúlyozta:
a végrehajtási rendszerrel kapcsolatos visszaélések feltárásához mindenképpen érdemes a kilencvenes évek időszakát is kivizsgálni.
Molnár Zoltán (Tisza) leszögezte: a meghallgatásokon valós kérdéseket fognak feltenni, és az érintetteket annyiszor kell behívni, ahányszor szükségesnek látja a bizottság. Hozzátette: egy pozíció sem lesz felmentés arra, hogy valakinek ne kelljen megjelennie.
Kiemelt kép: Toroczkai László, a testület Mi Hazánk párti elnöke az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának ülésén az Országház Nagy Imre termében 2026. július 2-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)