Czakó Czirbus Pál, a Tisza vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy ez a javaslat egy nemzet lelkiismerétől szól. „Harminchat év telt el a rendszerváltás óta, nem félhet az ország a saját múltjától, nem halogathatja tovább a múlt feltárását” – vélekedett.
Közölte: az előző kormánynak is minden politikai lehetősége megvolt, hogy törlessze ezt az adósságot, megtehette volna, hogy teljeskörűen megnyitja a levéltárakat, és végleg lezárja az ügynökaktákról szóló történelmi vitát. A javaslattal a Tisza egy fontos ígéretét teljesítik most, nemcsak beszéltek erről, hanem meg is csinálják. Nem lehet érdek a diktatúra titkainak őrzése, ugyanakkor az igazság feltárása igen, és éppen ezt szolgálja a javaslat – mondta a képviselő.
A Fidesz szerint a diktatúra áldozatai nem válhatnak a demokrácia áldozatává
Gulyás Gergely (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy Magyarországon az úgynevezett ügynökakták – vagyis a kommunista állambiztonsági szolgálat által felhalmozott iratok – kutathatók, széles körben megismerhetők. Szerinte az Országgyűlés alá tartozó Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az elmúlt években komoly tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy feltárja az iratokból azt, amit lehet. Megjegyezte, a 2017-ben a történeti levéltárnak átadott állambiztonsági mágnesszalagokkal kapcsolatban is jelentős kutatások voltak.
Azt mondta, a törvényjavaslattal kapcsolatos legfőbb kritikája az, hogy nem teljesen érti, a NEB helyett miért hoz létre a kormány egy saját maga alá rendelt, a minősített iratok felülvizsgálatát segítő testületet. Ha a NEB nem jól látja el feladatát, akkor módosítható a törvény – mutatott rá, kívánatosnak nevezve, hogy a most létrehozandó testület tagjai essenek át nemzetbiztonsági átvilágításon.
Gulyás Gergely egyetértett azzal, hogy a diktatúra titkai nem maradhatnak a demokrácia titkai is, de szerinte ez azzal együtt igaz, hogy a diktatúra áldozatai nem válhatnak a demokrácia áldozatává.
„A beszervezettségnek fokozatai voltak, és a hatos karton sem igazol semmit a beszervezéssel kapcsolatban”
– magyarázta.
Véleménye szerint nem érdemes abban reménykedni, hogy az iratanyag óriási újdonságokat hoz, ugyanakkor valamivel nagyobb nyilvánosság biztosítható. Minden szembenézés helyes, minden olyan vita helyes, amely felhívja a figyelmet arra, mit jelentett a diktatúra, a szabadság hiánya – hangoztatta.
Kapcsolódó tartalom
A KDNP szerint helyes irányt követ a javaslat, de arra is figyelni kell, hogy az ország érdekei ne sérüljenek
Latorcai Csaba (KDNP) azt mondta, frakciója a törvényjavaslatot egy újabb lépésnek és helyes iránynak tekinti a kommunista állambiztonság iratainak nyilvánosságra hozásakor. Elmondta, a KDNP és a jogelődje, a nyilas, majd később a kommunista diktatúra fő áldozatai voltak, sokakat kényszerítettek emigrációba, akik pedig itt maradtak, megpróbálták megnyomorítani őket.
Az ellenzéki képviselő helyesnek tartotta, hogy időről időre felülvizsgálják a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt titkos iratokat, de figyelni kell arra, hogy az ország érdekei ne sérüljenek.
Úgy látta, a törvényjavaslat azt a veszélyt hordozza, hogy a későbbiekben nem lesz fenntartható az irat minősítése akkor sem, ha az a titkos információgyűjtés felfedéséhez vezetne, ha azáltal megismerhető lenne Magyarország rejtjelrendszere, ha az sértené az ország nemzetgazdasági érdekeit, védelempolitikai céljait, vagy ha sérti a honvédség nemzetközi kapcsolatait. Javasolta ennek a kérdésnek az áttekintését.
Latorcai Csaba szerint a jövőben akkor sem lesz fenntartható az irat minősítése, ha az olyan emberre vonatkozik, aki 2020-ig a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott.
Ez kérdésessé teszi, hogy valóban csak a rendszerváltás előtti időszakot akarják vizsgálni, vagy az azt követőt is – firtatta. Szerinte garanciát jelentene az, ha a most létrehozandó testület nem a kormány alá tartozna. Szorgalmazta, hogy ne új testületet hozzanak létre, hanem módosítsák a Nemzeti Emlékezet Bizottságára vonatkozó szabályokat.
Mi Hazánk szerint azonban az ügynökakták teljes körű nyilvánosságát nem garantálja a törvényjavaslat
Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy értékelt: sem az ügynökakták érdemi felülvizsgálatát, sem a későbbi teljes körű nyilvánosságát nem garantálja a törvényjavaslat. Úgy vélte: Tisza által tervezett szabályozás szerint csak az az ügynökakta lenne nyilvános, amelyikről
„Magyar Péter is úgy gondolja, hogy nyilvánosságra szabad hozni, mert nem sérti az érdekeiket”.
Ezt a véleményét arra alapozta, hogy az előterjesztés által létrehozni kívánt bizottság mind a 11 tagját a kormány nevezheti ki, és nemzetbiztonsági ellenőrzésüket sem követelnék meg. Hozzátette: ha a bizottság javaslata ellenére egy akta titkosítását mégsem oldanák fel, arról csak a miniszterek lesznek kötelesek a kormánynak beszámolni, így a javaslat valójában nem garantálná a transzparenciát, csupán egy szigorúan kormányzati kontroll alatt tartott szűrőt hozna létre, amely lehetőséget adna a politikai érdekek szerinti szelektív nyilvánosságra. Azt javasolta, a bizottságnak legalább két tagjára tehessen javaslatot az ellenzék.
Arra is kitért: a jelenlegi szabályok szerint egy akta titkosításának fenntartása akkor lehetséges, ha az érintett személy 1990. február 14. után is a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott.
Indokolatlannak nevezte, ha ezt nem szüntetnék meg, hanem csak az időkorlátot tolnák ki 2020. január 1-jére.
A képviselő az iratnyilvánosság kiterjesztése mellett érvelt, szerinte a rendszerváltás előtti állami vállalatok, minisztériumok iratait is át kellene adni a levéltárnak. Hangsúlyozta: pártja mindig támogatta az ügynöklisták nyilvánosságát, erre vonatkozó javaslataikat azonban a Fidesz az elmúlt években 20 alkalommal szavazta le.
Kiemelt kép: Ülésezik az Országgyűlés 2026. június 30-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)