Néher András (Tisza) felszólalásában a Fideszt bírálta, emlékeztetve, hogy a párt 1990-ben az ügynökakták nyilvánosságával kampányolt, de kormányon sem 1998 és 2002 között, sem 2010 után, már kétharmados felhatalmazása birtokában nem teremtette meg a teljes átláthatóságot. Csak 2019 után a Fidesz és a KDNP képviselői 20-szor szavazták le a parlamentben – legutóbb 2025 februárjában – hogy az ügynökakták nyilvánosságáról szóló javaslat napirendre kerüljön – tette hozzá.
Megjegyezte: érteni véli, hogy Kövér László volt házelnök és Orbán Viktor volt miniszterelnök miért szavazta ezt le, de – folytatta – Gulyás Gergely miért szavazott ellene?
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta: ő maga soha nem szavazott nemmel az ügynökakták nyilvánosságára. Javasolta, hogy a létrehozandó bizottság tagjainak legyen nemzetbiztonsági átvilágítása, ugyanakkor azt is felvetette: miért nem a Nemzeti Emlékezet Bizottságát használja a javaslat, miért nem ezt a szervezetet alakítja át a kormányoldal a „saját szája íze szerint”.
Melléthei-Barna Márton (Tisza) felszólalásában kijelentette, a törvényalkotó feladata, hogy minden irat átadását érje el, a társadalom feladata pedig az, hogy ha akarja, értékelje ezeket. Az előterjesztő célja, hogy minél nagyobb mértékben hozzanak nyilvánosságra iratokat – közölte.
Néher András (Tisza) a teljes transzparencia jelentőségét hangsúlyozta.
Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: attól, hogy a titokgazda ugyanaz marad, az Országgyűlés alá lehetne rendelni a létrehozandó bizottságot. Latorcai Csaba (KDNP) kijelentette: valóban nyilvánosságra kell hozni azokat az iratokat, amelyek nem sértik az ország jelenlegi érdekeit.
1990-ben történelmi lehetőséget mulasztottak el, amikor egy teljesen új nemzetbiztonsági rendszert lehetett volna felépíteni, és így többen a Kádár-rendszerből „át tudtak zsilipelni” az új rendszerbe
– közölte.
Az elnöklő Kőszegi Krisztián további felszólaló híján lezárta az általános vitát.
Kőolajtermék-előállítók különadója
Kövesdy Attila Zoltán (Tisza) az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatról azt mondta: a kőolajtermék-előállítók különadóját 2022-ben vezették be az extraprofitadó intézkedések részeként, kezdetben rendeleti intézkedésként, majd 2025-ben törvényi szintre emelve azt. A jelenlegi 95 százalékos adókulcs 2022 decemberétől lépett hatályba.
Kövesdy Attila Zoltán, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára felszólal az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvénymódosítás általános vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 30-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)A módosító javaslat indoka, hogy a különadó alapját jelentő, az Ural és Brent típusú kőolaj közti árkülönbség 2026 eleje óta rendkívül hektikusan mozog. A geopolitikai feszültségek, a közel-keleti konfliktusok miatt kialakult hiány hatására az orosz olaj ára is hirtelen megemelkedett, majd a közel-keleti logisztikai feszültségek enyhülése eredményeképpen csökkenő tendenciát mutat – mondta.
Ezen változások miatt
a törvényjavaslat a különadó sávossá alakítására tesz javaslatot.
A 2 és 5 amerikai dollár közé eső árkülönbözetre az adókulcs a javaslat szerint 50 százalék lesz, az 5 amerikai dollár feletti árkülönbözetre továbbra is marad a jelenlegi 95 százalék. Vagyis, ha nagyobb az árkülönbség, mint 5 dollár, akkor a 2 és 5 dollár közötti részre 50 százalékos adókulcs lesz, az 5 dollár feletti részre pedig 95 százalék, és a kettő összege lesz a fizetendő különadó. A javaslat elfogadása esetén a megváltoztatott különadót első alkalommal a 2026. augusztusi havi kötelezettségre kell alkalmazni – ismertette Kövesdy Attila Zoltán.
Tisza: Ez a különadó pontosan célba ér, nem hárítható át a lakosságra
Járosi Péter, a Tisza vezérszónoka úgy értékelt: a Tisza-kormány a javaslattal fenntartja és kibővíti az elmúlt másfél évtized egyetlen olyan különadóját, amelyet az adófizetésre kötelezettek valóban nem tudnak áthárítani a fogyasztókra. Szemben az előző korszak számos más tehertételével, amelyet végül mindig a lakossággal fizettettek meg, ez a szabályozás pontosan célba ér.
Azt is mondta: a különadó ezentúl sávos módon, ténylegesen a beszerzési árkülönbözetből származó költségelőnyt adóztatja meg. Az állam azt a profitot adóztatja a kőolajtermék-előállítóknál, amely a nemzetközi világpiaci folyamatokból, a Brent és az Ural típusú kőolaj árkülönbözetéből adódik.
Megjegyezte, ha nem képződik ilyen jellegű beszerzési árkülönbözet a kőolajtermék-előállítóknál, akkor adófizetési kötelezettség sem keletkezik, pluszterhet tehát nem okoz, csak a profitnövelés lehetőségét mérsékli, miközben az költségvetést bevételhez juttatja.
Fidesz: A javaslat nem deklarálja, hogy a különadó bevételét a rezsicsökkentésre fordítja a kormány
Bencsik János, a Fidesz vezérszónoka szerint a kormány és az ellenzék között egyetértés van abban, hogy az Ural típusú olaj kedvezőbb áron szerezhető be, mint a Brent, még ha korábban a Tisza képviselői mást is állítottak. Ugyancsak egyetértenek, hogy elvárható, hogy egy olyan transznacionális keretek között működő nemzeti energetikai társaság, mint a Mol, mondjon le az extraprofit egy részéről a társadalom javára.
Bencsik János, a Fidesz vezérszónoka felszólal az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvénymódosítás általános vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 30-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)A javaslat időben és mértékében is ki kívánja terjeszteni a kőolajtermékek különadóját, ugyanakkor nem deklarálja, hogy a költségvetési bevétel a rezsivédelmi alapba megy. Ha viszont nem a rezsicsökkentés fenntartása a cél, akkor felmerül a kérdés, hogy mi indokolja ennek a javaslatnak beterjesztését.
Bencsik János szerint kérdés továbbá, hogy véletlen-e, hogy csak a Molt érintő extraprofitadóval kapcsolatos javaslat fogalmazódott meg, és nem a teljes extraprofitadó-rendszert nézik át, és hogy emögött van-e a Molt érintő valamilyen hátsó szándék.
Kiemelt kép: Szavaznak a képviselők az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 30-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)