Magyar Péter hozzátette: a nem eurózóna-tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb a támogatottsága a csatlakozásnak.
A miniszterelnök jelezte: ez nem volt mindig így, de a magyar emberek az utóbbi években, az előző kormány alatt azt tapasztalták, hogy nem eurózónatagnak lenni egyet jelent az instabilitással, a kiszámíthatatlansággal, a gazdasági visszaeséssel, a magas inflációval, az elszegényedéssel, a külföldi befektetések elüldözésével és az alacsony munkabérekkel.
Kiemelte: a kormány alapvető célja, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse az eurózónához csatlakozás feltételeit, a maastrichti kritériumokat. Ez nem egyszerű, mert ma Magyarország egyik feltételnek sem felel meg, és amikor 22 évvel ezelőtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, közelebb voltunk sok tekintetben egy esetleges eurózóna-csatlakozáshoz, mint most – jegyezte meg.
Magyar Péter kiemelte, a Tisza-kormányban nemcsak a magyar lakosság bizalma töretlen és nő, hanem a piacoké, Európáé és külföldi befektetőké is; ez látszik a forint erősödésében vagy a kötvényhozamok csökkenésében.
Nekünk tanulnunk kell, fel kell használnunk más országok tapasztalatait – mutatott rá, hozzátéve: nincsen egyetlen megoldás, de érdemes más országok megoldásait a magyar viszonyokhoz adaptálni. Eközben őszintén kell beszélni a magyar emberekkel, felnőttként kezelni a őket és közösen meghozni a döntéseket – hangsúlyozta.
Magyar Péter elmondta, az eurozónához való csatlakozás üzenete a kiszámíthatóság és az őszinteség.
Önmagában az út is sokat jelent, a maastrichti kritériumok teljesítése már magában hozzájárulhat az ország stabilitásához és fejlődéséhez, üzleti, befektetői, lakossági bizalmat hozhat – emelte ki a miniszterelnök.
Kiemelt kép: Magyar Péter miniszterelnök (k), Kármán András pénzügyminiszter (j) és Kirjákosz Pjerakákisz görög pénzügyminiszter, a Eurogroup elnöke (b) közös sajtónyilatkozata a Pénzügyminisztériumban 2026. június 26-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)