Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott felmérésben hivatkoztak a European Social Survey (ESS) eredményeire, amely szerint
míg 2017-ben csak a magyarok 37 százaléka értett egyet az „élni és élni hagyni” elvével, 41 százalék pedig melegellenes álláspontot képviselt, addig 2025-re már 49 százalék volt elfogadó az LMBTQ-emberekkel szemben, és 25 százalék vitatta, hogy ezt a közösséget hagyni kell kedvük szerint élni.
A felmérés szerint az azonos neműek örökbefogadása kapcsán már elutasítóbb a magyar társadalom, bár e téren is egyre elfogadóbbak lettek a válaszadók:
2016-ban mindössze 19 százalék támogatta az LMBTQ-emberek gyermek-örökbefogadását, 63 százalék ellenezte, 2023-ban azonban már 29 százalék támogatta és 46 százalék ellenezte.
A mintegy ötven ország LMBTQ-közösségeinek társadalmi és jogi körülményeit évente vizsgáló Szivárvány-térkép szerint Magyarországon drasztikusan romlott az érintettek helyzete az elmúlt tíz évben, az ország pontszáma kevesebb mint felére csökkent ez idő alatt; a 49 vizsgált országból Magyarország jelenleg a 38. helyen áll ezen a téren, pedig tíz éve még a 16. helyen volt.
Kapcsolódó tartalom
Az Equaldex egyenlőségindexe szerint Magyarország a 35. helyen áll a vizsgált 50-ből. Ez a felmérés arra is rámutat, hogy „hatalmas szakadék” van az LMBTQ-közösség társadalmi elfogadottsága és jogi lehetőségei között, ugyanis míg az előbbi alapján a 28. helyet érdemelte ki az ország, jogi szempontból csak a 41. helyen áll.
A Republikon Intézet a kutatásokból következtetésként azt vonta le, hogy az Orbán-kormány sokkal ellenségesebb volt az LMBTQ-emberekkel, mint a társadalom, amely – mint fogalmaztak – az előző kormány „drasztikus melegellenes elmozdulását” nem követte le.
Az Orbán-kormányhoz 16 év alatt több, LMBTQ-val kapcsolatos intézkedés köthető. Ide tartozik a házasság Alaptörvényben való férfi és nő közötti kapcsolatként történő rögzítése, valamint az a szabályozás, amely a gyermekvédelmi és örökbefogadási rendszerben a házaspárok előnyét erősíti, ezzel közvetve korlátozva az azonos nemű párok közös örökbefogadási lehetőségeit. 2020-ban egy alaptörvény-módosítás során rögzítették: „az anya nő, az apa férfi”. Emellett 2021-ben fogadták el a gyermekvédelmi törvényt, amely korlátozza a kiskorúak számára elérhető LMBTQ-tartalmak és felvilágosítás megjelenítését, illetve tovább szűkítette a témához kapcsolódó nyilvános kommunikációs kereteket. 2022-ben ehhez köthetően gyermekvédelmi népszavazást is kezdeményezett a kormány az LMBTQ-hoz kapcsolódó kérdésekkel (a gyermekek szexuális fejlődése, a szülők nevelési joga, valamint a kiskorúaknak szóló oktatási és médiatartalmak), azonban ez végül érvénytelen lett a szükséges szavazatszámok és mennyiség hiánya miatt.
Kiemelt kép: A Budapest Büszkeség rendezvény (eredetileg Budapest Pride felvonulás) résztvevői a Városháza Parknál 2025. június 28-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)