Az országgyűlési vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványban a törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjai rögzítették: ezen testületek vizsgálata nem terjedhet ki folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás érdemi eldöntésére, valamint nem veszélyeztetheti annak tisztességes lefolytatását, ugyanakkor a folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári peres vagy közigazgatási hatósági eljárás önmagában nem zárja ki a vizsgálóbizottságok működését.

Ezt a változtatást a hatalmi ágak elválasztásának elvével indokolták.

A módosítás alapján a vizsgálóbizottság vizsgálati tevékenységében minden személy, szerv és szervezet köteles együttműködni, akit vagy amelyet egy vizsgálóbizottság elnöke határozatában erre kötelez. Az együttműködési kötelezettség lehet adatszolgáltatási, megjelenési, illetve nyilatkozattételi kötelezettség. A vizsgálóbizottság elnöke szükség esetén az együttműködésre kötelezettet megidézheti – áll a módosító indítványban, amely nem változtat a bírságok mértékén, ha valaki nem jelenik meg az idézés ellenére. A bírság összegét Országgyűlés Hivatalának kell megfizetni.

A törvényalkotási bizottság azt is javasolta, hogy a vizsgálóbizottság jelentéséhez a testület bármely tagjának joga legyen különvéleményt vagy kisebbségi véleményt csatolnia, amely a jelentés elválaszthatatlan részét képezi. A törvényalkotási bizottság változtatást javasolt az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása miatti büntető törvénykönyvi módosításban is: az együttműködésre kötelezett megjelenési kötelezettségét nem, csupán az adatszolgáltatási és a nyilatkozattéti kötelezettségét rendeli büntetni.

A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló javaslathoz kapcsolódó módosítások egyértelműsítik, hogy reklámot kizárólag utcabútoron, tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen és kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön lehet elhelyezni. Kormányrendelet állapítja meg a reklámeszközöknek a település közigazgatási területén belüli elhelyezhetőségének követelményeit. A törvényjavaslat e mellett rögzíti, hogy citylight reklámeszközt kizárólag utcabútoron lehet elhelyezni, szabadon állóan nem és új hirdetőoszlop sem helyezhető el. A javaslat alapján településképi szempontból kiemelten meghatározó területen és településképi szempontból meghatározó területen közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, illetve segélykérő telefonon vagy annak tartószerkezetén reklám nem helyezhető el.

A törvényalkotási bizottság módosító indítványa szabályozza, hogy a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakaszának területén nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, az üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, vagy az építmények telkén elhelyezett olyan feliratokra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét, vagy tevékenységét jelzik. A jogszabályi előírásoknak nem megfelelő reklámeszközöket 2026. december 31-ig kell elbontani.

A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére létrejövő Független Közmédia Testület a törvényalkotási bizottság által elfogadott módosító indítvány szerint mégsem fog az Országgyűlés felügyelete alatt működni és önálló jogi személy sem lesz.

A bizottsági módosító indítvány azt is tartalmazza, hogy a testület munkáját a költségvetési szervként működő Független Közmédia Testület Irodája segíti. Az irodát a testület elnöke irányítja, költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben állapítja meg, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Egy másik változtatás szerint

az Országgyűlés a Független Közmédia Testületbe a médiaszakmai szervezetek által delegált tagokat két évre választja meg a korábbi öt év helyett, az indoklás szerint ezáltal biztosítják e tagok nagyobb rotációját.

Változtattak a Médiatanács tagjainak számán: öt helyett hét tagja lesz, három tagot a kormányoldali, három tagot az ellenzéki frakciók jelölnek. Az elnöki tisztségre pályázatot írnak ki. Egy további módosítás szerint kizárólag a Médiatanács tagjainak és elnökének, valamint

a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának a vezető tisztségviselői megbízatása szűnik meg a törvény kihirdetését követő napon, a többi rendelkezés a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz is nyújtott be módosító indítványokat a törvényalkotási bizottság. Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón ismertette ennek részleteit. Elmondta, hogy több ponton módosulhat a parlament által a héten tárgyalni kezdett, korrupcióellenes-intézkedéseket és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítását célzó jogszabálycsomag jórészt az Európai Bizottsággal a helyreállítási terv véglegesítéséből fakadó egyeztetések eredményeként.

Ismertette: a vagyonnyilatkozatok kapcsán további szigorításokat kért a bizottság, emellett a pótmagánvádat kiterjesztik a már korábban lezárt büntetőeljárásokra is, valamint a nemzetbiztonsági és védelmi közbeszerzéseket is átfogóan újraszabályozzák.

Kiemelt kép: Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülése az Országházban 2026. június 18-án. Szemben középen Rák Richárd, a bizottság Tisza párti elnöke (Fotó: MTI/Illyés Tibor)