Orbán Viktort – aki a pártelnöki posztra egyedüli jelölt volt – titkos szavazáson
737 érvényes szavazatból 729 szavazattal választották meg a küldöttek egy évre.
Orbán Viktor 1993-2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, legutóbb a 2023 novemberében tartott tisztújító kongresszuson választották újra pártelnöknek.
Kapcsolódó tartalom
A kongresszus megválasztotta a Fidesz négy alelnökét is: Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselőt újraválasztották, a három másik alelnök pedig Bóka János volt európai ügyekért felelős miniszter, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Program volt kormánybiztosa, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere lett, akik Kubatov Gábort, Németh Szilárdot és Kósa Lajost váltják a tisztségben.
Kapcsolódó tartalom
A küldöttek ezt megelőzően nyílt szavazáson egyhangúan elfogadták az országos választmány beszámolóját, és egy ellenszavazattal elfogadták az országos elnökség előterjesztését is, amelynek része volt a választási vereség okait értékelő dokumentum és a Fidesz küldetéséről szóló nyilatkozat is.
Politikai határozatot fogadtak el emellett a migrációs paktum elutasításáról, és „a demokratikusan megválasztott közjogi tisztségviselők erőszakos elmozdítása” elleni tiltakozásról.
A kongresszuson megszavazták a Fidesz alapszabályának módosítását: a választókerületi rendszer és a regionális igazgatói poszt megszűnt,
a Fidesz szervezete a továbbiakban az önkormányzati rendszerhez igazodik, a pártban települési csoportok és vármegyei választmányok dolgoznak majd.
Emellett a Fidesz országos elnöksége 28 tagúra bővült: a húsz vármegyei (fővárosi) elnökből, az országos választmány elnökéből, a magyar és az európai parlamenti frakcióvezetőből, illetve a kongresszus által választott elnökből és a négy alelnökből áll.
Kapcsolódó tartalom
A kongresszus kezdetén 901 küldött mandátumát igazolták, a határozatképességhez 451 küldött jelenléte, a minősített többséget igénylő szavazásokhoz 676 szavazat volt szükséges.
Orbán Viktor a Budapest Kongresszusi Központban tartott eseményen megköszönte a küldötteknek a bizalmat és arról beszélt: soha nem rejtette véka alá, hogy
a szuverén Magyarország megteremtését tekinti személyes küldetésének.
A volt miniszterelnök hangsúlyozta: a Fideszre és a KDNP-re is mindig úgy gondolt, mint a szuverén Magyarország célját értő olyan bajtársak közösségére, akik készek ezért évtizedeket áldozni az életükből.
Felidézte: a Fideszt 1988-ban alapították, és 22 évig vártak arra, dolgoztak azért, hogy megkapják azt a kormányzati hatalmat, amellyel a szabadság mellé a szuverenitást is megszerezhetik Magyarországnak. Hozzátette: 2010-ben eljött a Fidesz-KDNP ideje, és úgy érezte ez Magyarország utolsó esélye is, „mielőtt betagozná és elnyelné a nyugati globalista liberális világ feneketlen bendője”.
Orbán Viktor azt mondta: ő tudta, hogy húsz évre lenne szükségük, és azt is tudta, „hogy fájdalmasan nehéz lesz”. A „migránsinváziót”, Covid-járványt és a háborút említve úgy értékelt: az egymásra halmozódó bajok ellenére Magyarország 16 évig jól harcolt, de a „többség végül áprilisban letette a fegyvert”.
Megjegyezte: nincsenek illúziói, ismeri az ellenfeleit, ezért tudja, mi vár Magyarországra. Szerinte
„a hatalomra jutott liberálisok kinyitják a kapukat, jönnek az idegenek és kizsebelik Magyarországot”.
Arra is kitért: tudja, hogy a frakcióhoz hasonlóan a Fidesz élén is meg kell történnie a nemzedékváltásnak. „Jöjjenek a fiatalok, negyvenesek meg harmincasok, akik hajlandóak beletenni 30-40 évet az életükből a haza szolgálatába.” – hangoztatta a pártelnök, jelezve, azért dolgozik majd, hogy ez minél hamarabb megtörténjen, és egy új, nagy korszak kezdődhessen a Fidesz életében.
Ezért kérte hogy most csak egy évről döntsenek a pártelnöki poszt tekintetében – hangsúlyozta.
Kijelentette azt is: becsületbeli ügynek tartotta, hogy a vereség után lemondjon, de ne álljon félre.
„Becsületbeli ügynek tartom, hogy a Fideszt rendezett, korszerűsített és győzelemre esélyes pártként adjam át a fiataloknak. És ezt a munkát el is fogom végezni”
– ígérte.
A küldötteknek azt üzente: tudják, hogy semmi kedve megváltozni, nem tesz se fél, se teljes fordulatot.
„Nem fogok herevere partikra járni. Nem festem magam másnak és fiatalabb sem akarok lenni. Örülök, hogy sikerült 63 éves koromig elvergődnöm. Azt is tudhatjátok, sohasem hátrálok meg. Kuruc vagyok, és csak a nemzeti politika érdekel. Se pénz, se az európai pozíciók, se a nemzetközi elismerés nem csábít” – fogalmazott.
Azzal zárta beszédét: továbbra is teszi a dolgát, szolgálja hazáját „ott és úgy, ahogy lehet”.
„Eddig sem fogott rajtam sem ármány, sem rágalom.
Nem érdekel a dicsőség, se a hírnév, vagyonom sincs, van viszont egy jó életrajzom. És biztosak lehettek abban, hogy azt nem fogom a végén elrontani”
– jelentette ki a pártelnök, akinek felszólalásával véget ért a Fidesz szombat délelőtt kezdődött 32., tisztújító kongresszusa.
Orbán Viktor 1993-2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, legutóbb a 2023 novemberében tartott tisztújító kongresszuson választották újra pártelnöknek.
Kiemelt kép: Orbán Viktor pártelnök érkezik a Fidesz tisztújító kongresszusára, a Budapest Kongresszusi Központba 2026. június 13-án. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)