Történelmi jelentőségű jogszabálynak nevezte a kedden benyújtott jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomagot Szondi Vanda kormányszóvivő a kabinet előző napi ülésén hozott döntéseiről tartott tájékoztatón. Hangsúlyozta: a csomag óriási lépés afelé, hogy Magyarország teljesítse a korábban vállalt jogállamisági és intézményi feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az uniós források minél előbbi felszabadításához. Megjegyezte:

16,4 milliárd euróról, azaz mintegy 6000 milliárd forintról van szó, ami „már rég itt lehetne az országban”, de a kifizetést befagyasztotta az Európai Unió, mert az előző kormány nem volt hajlandó teljesíteni az ehhez szükséges, 2022 óta nyilvános szupermérföldköveket, amelyek alapvetően az átláthatóság növeléséről és a korrupció visszaszorításáról szóltak.

A csomagban csak erre vonatkozó intézkedések szerepelnek; a migráció, Ukrajna és gender-kérdések nem kerültek szóba a tárgyaláson és a feltételek között sem szerepeltek – közölte a kormányszóvivő. Mint mondta, az átfogó és sok törvényt módosító csomag szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, valódi jogköröket ad az Integritás Hatóságnak, átláthatóbbá teszi a közbeszerzéseket, szélesebb közadat-nyilvánosságot biztosít, szigorítja a közpénzek és támogatások ellenőrzését, valamit erősíti a korrupcióellenes és átláthatósági garanciákat.

Felülvizsgálják a mohácsi Duna-híd beruházást, enyhítettek a kriptovaluta-szabályozásokon

Magyar Éva kormányszóvivő elmondta:

Vitézy Dávid újabb gyanús ügyre bukkant minisztériumában, mégpedig a mohácsi Duna-híd beruházására, ezért a kormány az ügy teljes körű felülvizsgálatával és azzal bízta meg a tárcavezetőt, hogy tegyen racionális javaslatot a projekt műszaki tartalmának felülvizsgálatára.

Elmondta: korábban a Duna Aszfalt kapott megbízást a kétszer kétsávos híd megépítésére, eredetileg 381 milliárdos keretösszeggel; az előző kormány annak ellenére döntött így, hogy a megvalósíthatósági tanulmány sem tartotta indokoltnak ezt a méretet. Hozzátette: időközben a hídhoz vezető út tervét is kétszer két sávosra bővítették, a keretösszeget 76 milliárddal megemelték, majd – a piacon nem jellemző módon – 20-ról 98 százalékra növelték a kifizethető előleget és két nappal a választás előtt kiutaltak mintegy 100 milliárdot a cégnek.

Köböl Anita kormányszóvivő jelezte: kezdeményezték a rendkívül szigorú kriptovaluta-szabályok enyhítését, mert úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben felesleges jogalkotás történt, ráadásul az ügyben az év elején uniós kötelezettségszegési eljárás indult.

Az év végéig meghosszabbítja a diákhitel kamatstopot a kormány

Szondi Vanda tájékoztatott: a kormány hatályon kívül helyezte a nemzeti hitvallás középületekben történő kihelyezéséről szóló kormányhatározatot. Az intézményvezetők feladata, hogy gondoskodjanak az eltávolításáról.

Köböl Anita közölte: a kormány döntött a jelenleg is fennálló, június végéig élő diákhitel kamatstop meghosszabbításáról év végéig.

A rendelet célja, hogy a 2024. december 31-ig keletkezett szerződésállomány szabad felhasználású hallgatói hitelek kamatának emelkedését megakadályozza. A kormány ezt a döntést is társadalmi egyeztetésre bocsátja.

Magyar Péter hozzátette: amikor 2022 márciusában saját kérésére leköszönt az intézmény vezetésétől, akkor a jelenleg 9,65 százalékos kamat 1,99 százalék volt, ezzel a „történelmi mélypontját érte el”.

Jelezte: a kormány utasítja a gazdasági és energetikai miniszteren keresztül a diákhitelt kezelő Magyar Fejlesztési Bankot, hogy vizsgálja meg a forrásbevonás lehetőségeit és költségeit, valamint a Diákhitel Központ működési költségeit és haladéktalanul járjon el, hogy jelentősen csökkenthető legyen a kamat.

A várandós nők és édesanyák érdekében módosul a szifiliszfertőzések adatkezelése

Köböl Anita tájékoztatott arról is: a kormány módosította a szifiliszfertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, hogy ne csak a szűrést végző orvos, hanem a kezelőorvosok is hozzáférhessenek az adatokhoz. A változtatás célja, hogy a kezelőorvosok hozzáférjenek azokhoz az egyébként szenzitív, védett adatokhoz, amelyek lehetővé teszik a megfelelő egészségügyi döntések meghozatalát a várandós nők és a születendő gyermekek érdekében.

Magyar Péter miniszterelnök hozzátette: míg 5-6 évvel ezelőtt évente egy-két csecsemő született szifiliszfertőzötten, addig az utóbbi években évente több mint 10 csecsemő meghalt és nagyon sok csecsemő súlyos állapotba került azért, mert a szülészorvos nem tudta előre, hogy az édesanyja fertőzött.

Köböl Anita közölte: a kormány döntött a babaváró hitel visszafizetési moratóriumának további meghosszabbításáról, „egy további intervallummal”.

Ismertette: a Pénzügyminisztérium vállalja, hogy kidolgoz egy enyhébb, de jogkövető magatartást tartalmazó feltételrendszert. Jelezte: a kölcsönt az elmúlt hét évben 270 ezren vették igénybe, a babaváró párok egyötödénél nem teljesült a gyermekvállalás, számukra a hitel piaci hitellé alakulna át és az addigi kamattámogatást egy összegben kellene visszafizetni.

Meghosszabbítják a babaváró hitel visszafizetési moratóriumát

Köböl Anita kitért arra is: az előző kormány moratóriumot hirdetett, amelynek határidejét folyamatosan tolta maga előtt, az utolsó határidő június végén járna le. Ezt a határidőt a kormány a pénzügyi tárca javaslatára újabb intervallummal meghosszabbítja.

A kölcsönforma 24 700 ezer szerződést, 182 milliárdos hitelállományt jelent – jelezte.

Felidézte a hitelt érintő kritikákat, például azt, hogy mi történik a házastárs egyik tagjának halála, válás és egyéb egyedi élethelyzetek esetén, amikre a keretrendszer eddig nem tért ki. Ezekre is tekintettel lesznek – mondta és jelezte: a döntést társadalmi egyeztetésre bocsátják.

A kormány 3,6 milliárd forintos kórházi hűtésrekonstrukciós programról döntött

A kormány döntött a kórházi hűtésrekonstrukciós programról, amely egy több mint 3,6 milliárdos javítási és fejlesztési programot jelent – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a kabinet előző napi ülésén hozott döntéseiről tartott tájékoztatón csütörtökön.

A kormány célul tűzte ki az elavult kórházi hűtési rendszerek ütemezett, teljes körű megújítását, a megváltozott időjárási körülményekhez való alkalmazkodás és a betegbiztonság javítása érdekében – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Köböl Anita a beruházásokról elmondta:

• Megjavítják a Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét.
• Új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetbe.
• Helyreállítják a Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit, javítják a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A 3,6 milliárd forintos javítási és fejlesztési program mások mellett kiterjed a miskolci központi kórház elavult folyadékhűtőire, korszerű épületautomatika rendszer építésére és Győrben, Kaposváron, az Országos Onkológiai Intézetben, a Honvéd Kórházban és a Heim Pál Gyermekkórházban is lesznek fejlesztések – ismertette a részleteket. Hozzátette: országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részletek biztonságos működését szolgálják.

Október 15-ig kapott fizetési haladékot a főváros

A főváros október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére – jelentette be Magyar Éva kormányszóvivő.

Budapestnek a jövő héten 37 milliárd, július közepén pedig további 12 milliárd forintot kellene befizetnie – mondta.

A cél, hogy tartós megoldás szülessen a főváros anyagi helyzetének a rendezésére, ezért tárgyalások kezdődnek a fővárosi önkormányzat és a kormány között. Ugyanakkor Magyar Éva hangsúlyozta: a jogszabályban előírt kötelezettséget teljesíteni kell. Kitért arra is, hogy korábban nyolc önkormányzat kapott haladékot, ebből öt már teljesítette fizetési kötelezettségét és befizette tartozását.

A kormány még szigorúbban szabályozná a politikai reklámokat, szeptember végéig  hosszabbította meg a lakossági napelem pályázatok elszámolási határidejét a kormány

Magyar Éva a Tisza Párt képviselői által benyújtott, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, és általában az óriásplakátok használatának korlátozásáról szóló törvényjavaslat kapcsán kiemelte: a kormány teljes mértékben egyetért azzal, hogy a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében gátat kell szabni a politikai reklámoknak.

Az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, a kiskorúak szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsan ható reklámokat a kormány álláspontja szerint be kell tiltani, mert azok csak fokozzák a magyar társadalom megosztottságát, és az emberekben félelmet keltenek – jelentette ki. „A kormány egyetért azzal is, hogy az utak mentén látható, a településképet rontó plakátszennyezés ellen is fel kell lépni, függetlenül az óriásplakátokon látható hirdetés tartalmától” – közölte.

Hozzátette: a kormány még az eredeti törvényjavaslatnál is szigorúbban lépne fel, és lakott területen belül egyáltalán nem engedélyezné óriásplakátok kihelyezését.

Így belterületen csak az utcabútorokon és a tömegközlekedési járművek megállóiban maradhatnának hirdetések, de a részletszabályokról, például a leszerelési határidőkről még lesznek egyeztetések az érintett szakmai szervezetekkel.

Magyar Éva arról is beszámolt, hogy az uniós helyreállítási alapból finanszírozott lakossági napelem pályázatok június 15-én lejáró elszámolási határidejét szeptember 30-ig meghosszabbította a kormány. Ezt a programot még 2021-ben indította az előző kormány, és több esetben jellemzően az előző kormány mulasztásai miatt a mai napig sem zárultak le a pályázatok – jegyezte meg.

Kiemelt kép: Szondi Vanda kormányszóvivő (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)