A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának szigorítása után már konkrét nagyberuházások sorsa is kérdésessé vált. A Master Good csoport ügyvezető igazgatója, Bárány László a Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferencián arról beszélt, hogy külföldi munkaerő nélkül veszélybe kerülhet a vállalat következő évekre tervezett, mintegy 350 milliárd forintos fejlesztési programja.
A vállalatcsoport a következő öt évben megduplázná termelését, ehhez pedig nemcsak egy új üzemre, hanem több kapcsolódó beruházásra és legalább 3000 új munkavállalóra lenne szüksége.
Bárány László szerint
ha a cég nem tud külföldről munkaerőt behozni, akkor a tervezett gyár „Magyarországon biztosan nem” épül meg, sőt a hazai termelés visszafogása is napirendre kerülhet.
A Master Good álláspontja szerint a külföldi munkavállalók alkalmazása nem bérverseny miatt fontos, hanem azért, mert nincs elegendő magyar jelentkező a betöltendő munkakörökre. A cégvezető felidézte: 2008 és 2010 között még száz feletti jelentkező állt sorban egy-egy állásért a kisvárdai üzemben, 2015–2017-re viszont ez a munkaerő-tartalék gyakorlatilag eltűnt. A vállalat jelenleg közel 4000 dolgozót foglalkoztat, közülük mintegy 580-an külföldiek.
A helyzet azért különösen érzékeny, mert a Master Good a HR-portál szerint az egyik legnagyobb magyar családi vállalkozás és a hazai baromfiipar meghatározó szereplője.
A Világgazdaság mutatott rá: a Forbes összesítése szerint a vállalat 2025-ben 291 milliárd forintos árbevételt és 29,7 milliárd forintos adózott eredményt ért el, vagyis egy esetleges beruházáselmaradás
- nemcsak vállalati,
- hanem ágazati szinten is érezhető lenne.
A cégvezetés szerint az automatizáció sem oldja meg teljesen a problémát. Bár az élelmiszeripari üzemekben egyre több robot és automata berendezés működik, a fizikai és betanított munka egy része továbbra sem váltható ki. A Master Good számításai szerint a tervezett 3000 új dolgozó mintegy 15 százalékára olyan fizikai munkakörökben lenne szükség, amelyekre jelenleg nem látnak elég hazai jelentkezőt.
A vendégmunkások körüli vita a Tisza-kormány első gazdasági korlátozó intézkedése után éleződött ki. A kabinet június elején leállította azt a gyorsított eljárást, amelyen keresztül a munkaerő-kölcsönző cégek szervezetten hozhattak Magyarországra munkavállalókat többek között a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a külföldi munkaerő jelenléte nyomást gyakorolhat a magyar bérekre, és a szabályozás célja a hazai foglalkoztatás védelme.
A Tisza-kormány vendégmunkásokat érintő szigorítása újabb politikai vitát váltott ki. Az ügyre Panyi Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője is reagált, aki szerint a kormány intézkedései bizonytalanságot okoznak a beruházók körében, és hosszabb távon munkahelyek ezreit sodorhatják veszélybe.
Közösségi oldalán azt írta: jelenleg több tízezer ázsiai vendégmunkás dolgozik Magyarországon, döntően a Fülöp-szigetekről érkezve, akikre azért van szükség, mert bizonyos ágazatokban nincs elegendő munkaerő.
A képviselő azt állítja, hogy a Tisza korábban a vendégmunkások teljes és azonnali kitiltását ígérte, ami szerinte komoly gazdasági zavarokat okozhat. Úgy véli, a bizonytalanság már most hatással van a beruházói döntésekre, és emiatt egyes cégek más országokat választhatnak Magyarország helyett.
Panyi emellett azt is kifogásolta, hogy a mostani szabályozás következtében a vállalatok a korábban nagy számban alkalmazott Fülöp-szigeteki munkavállalók helyett olcsóbb munkaerőt kereshetnek más ázsiai országokból. A politikus szerint a kabinet lépései kiszámíthatatlanná tették a munkaerőpiaci környezetet.
A Master Good figyelmeztetése az első olyan nyilvános vállalati megszólalás, amely egy konkrét, már előkészített nagyberuházás elhalasztásának vagy elmaradásának lehetőségét vetette fel a vendégmunkás-szabályozás miatt. A vállalat vezetése szerint a demográfiai folyamatok miatt a magyar munkaerőhiány a következő években várhatóan tovább erősödik, ezért a külföldi munkavállalók alkalmazása számos ágazatban gazdasági szükségszerűség.
Hasonló álláspontra helyezkedett korábban a Pensum Group munkaerő-kölcsönző társaság is. A vállalat szerint a vendégmunkások alkalmazásának korlátozása rövid távon elsősorban a mezőgazdaságot és a vendéglátást érintheti, középtávon pedig a gazdaság egészének növekedési kilátásait ronthatja. A cég úgy látja, hogy a kieső munkaerő jelenleg nem pótolható sem a hazai tartalékok mozgósításával, sem a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításával – olvasható a Világgazdaság hasábjain.
Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu