A svájci-magyar innovációs fórumot Svájc budapesti nagykövetsége, a BME és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara szervezte.

Horváth Péter történelmi lehetőségnek nevezte, hogy az új kormányban a tudománypolitika, a technológia, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egy minisztériumba került. Ez megteremti a feltételeket a gyors döntéshozatalhoz, a világosabb és stratégiaibb irányításhoz, valamint a hatékonyabb végrehajtáshoz.

Az új minisztérium célja, hogy kiszámítható, átlátható és nemzetközileg versenyképes kutatási és innovációs környezetet teremtsen

– mondta.

Kitért arra, hogy a k+f+i együttműködés új korszaka az EU keretein belül is megnyílik. Mert a magyar kormány májusban rendkívül rövid idő alatt számos vitatott kérdésben megállapodásra jutott az unióval.

„Szándékunkban áll biztosítani Magyarország mielőbbi visszatérését a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramba, mert a magyar kutatók, egyetemek és kutatóintézetek részvétele az európai együttműködési keretekben nemcsak Magyarország érdeke, hanem erősíti az egész európai kutatási térséget is” – fogalmazott.

Rámutatott, hogy

Svájcot a kormány követendő példának tekinti az innováció támogatása terén. A svájci modellhez hasonlóan a magyar kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kutatási eredmények a lehető leggyorsabban megjelenjenek a piacon, hozzájárulva a gazdaságfejlesztéshez.

Reményét fejezte ki, hogy az új minisztérium hozzájárul ezekhez a törekvésekhez és a magyar innovációs ökoszisztéma sikeréhez.

Charaf Hassan, a BME rektora ismertette: minden júniusban innovációs napot rendeznek az egyetemen, idén különleges a rendezvény, mert határon túli együttműködésről szól, Svájc pedig egy márkát jelent az innovációban. Ismertette, hogy a BME már nemcsak kutatóegyetemként, hanem tudatos tudástranszfer-szereplőként pozícionálja magát: 67 piaci K+F-megrendeléseket fogadó labort működtet, 12 doktori iskolával rendelkezik, 7 Nemzeti Laboratóriumban vesz részt, és a BME nyerte eddig a legtöbb Horizon Europe támogatást Magyarországról.

Ehhez intézményi háttér is társul: a BME Kutatási és Fejlesztési Igazgatóság feladata kifejezetten a kutatás-fejlesztés, tudástranszfer, startup menedzsment és partnerhálózat-fejlesztés összehangolása, a fórumon pedig a BME már konkrét mechanizmusokat is megmutat, azaz nem csak helyszínt ad, hanem platformot is épít a kutatás és a piac közé.

Tájékoztatása szerint

folyamatosan nő az Erasmus programban részt vevő hallgatók és oktatók száma, miközben az EELISA európai egyetemi szövetségben 8 vezető intézmény mellett a svájci Zurich University of Applied Sciences (ZHAW) is a BME partnere.

Alexander Renggli Svájc magyarországi nagykövet köszöntőjében kiemelte: a versenyképesség kulcsa az innováció. A Svájci–Magyar Innovációs Fórum legfontosabb célja, hogy összehozza a kutatás, az egyetemek, az ipar és a startup világ szereplőit. Rámutatott, hogy Svájc Európa egyik legsikeresebb innovációs ökoszisztémájával rendelkezik, Magyarország pedig jelentős műszaki, tudományos és mérnöki hagyományokra építhet. A kettő találkozása komoly lehetőségeket teremt – hangsúlyozta.

A svájci siker egyik kulcsa az ökoszisztémaszerű működés: egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok, startupok, befektetők és a támogató intézményi-szabályozói háttér összehangolt jelenléte. Mint hangsúlyozta, a kutatás önmagában még nem innováció, csak akkor válik azzá, ha intézményesen kapcsolódik üzleti és társadalmi hasznosuláshoz.

A rendezvény különleges aktualitását adja, hogy Svájc és Magyarország 2026-ban ünnepli a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 80. évfordulóját.

A jubileumi év nemcsak a két ország közös történetére irányítja a figyelmet, hanem arra is, hogy a svájci–magyar kapcsolatok következő fejezete az innovációról, a tudásmegosztásról és a versenyképességről szólhat – mutatott rá a nagykövet.

Kiemelt kép: Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)