Azt írták: a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség a maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folytatott széles körű nyomozása feltárt szabálytalanságokat, ugyanakkor a büntetőjogi felelősség megállapításához ezen szabályszegések – a közvetlen ok-okozati összefüggés hiánya miatt – nem voltak elegendőek.
Az ügyészség ezért megszüntette a nyomozást, a szabályszegések kapcsán viszont jelzéssel élt a Honvéd Vezérkar főnöke felé
– tették hozzá.
Közölték, hogy a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség a széles körű nyomozása során rendőrségi támogatással helyszíni szemlét és három alkalommal bizonyítási kísérletet tartott, bizonyítási eszközöket foglalt le, okiratokat, valamint igazságügyi orvos- és fegyverszakértői, illetve hangtechnikai szakértői véleményt szerzett be, továbbá minden olyan személyt kihallgatott, aki az eset kapcsán érdemi ismerettel rendelkezett.
A megállapított tényállás lényege szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség az államigazgatásban dolgozók alap katonai felkészítése érdekében indított önkéntes programot, amelyet az abban résztvevők pozitív visszajelzései alapján kibővítettek annak érdekében, hogy a programot teljesítők elérjék a teljes alapkiképzettség szintjét – ismertette a főügyészség, jelezve:
a cél az volt, hogy a program végén – akik ezt vállalják – önkéntes tartalékos szolgálatra irányuló jogviszonyt létesíthessenek.
A közlemény szerint a kiképzendő állomány 2025. március 20-án kapott elméleti és gyakorlati felkészítést az éles kézigránát dobásához kötődő gyakorlat teljesítéséhez, amelynek során gyakorló gránáttal – mely egy tömör gumitestből és egy kihúzható biztosító sasszegből áll – többször dobtak a kiképzendők. Lehetőség volt további gyakorló dobások végzésére a napirend lezárulta után, ezzel pedig a sértett kormánytisztviselő is élt, így összesen mintegy 20 alkalommal dobott gyakorlógránátot – részletezték.
Éles kézigránáttal a dobógyakorlat másnap volt. Ha azt nem teljesítette, nem szerezte meg az alapkiképzést a résztvevő, ugyanakkor
a részvétel az éles dobáson nem volt kötelező
– írták.
Kitértek arra is, hogy az éles dobógyakorlat során a feladatot úgynevezett „száraz gyakorlás” során elismételték. A dobóállásban a dobó mellett közvetlenül helyezkedett el az úgynevezett dobató, akinek „Kézigránát!” vezényszavára a dobónak a gránáttartózsebből elő kellett vennie a kézigránátot, azt a dobókezével meg kellett fognia, míg a másik kezének mutatóujjával tartania kellett a szállításbiztosító sasszeg húzókarikáját. Ezután a dobókezet távolítva ki kellett azt húznia. A sasszeg eltávolításával élesedik a gránát, ugyanakkor a biztosító kar leszorításával az még nem lép működésbe.
A dobónak tehát a biztosító kart leszorítva kellett tartania, majd felvennie a dobópozíciót, és a dobató „Tűz!” vezényszavára a kijelölt célcsoportra el kellett dobnia a kézigránátot. A gránát eldobása után a gyújtófejben lévő forgatórugó a biztosítókart legalább 50 fokos szögben elfordítja, beindul a robbanási folyamat, és a 3,2-4,2 másodperces késleltetési idő letelte után bekövetkezik a robbanás – ismertették.
A baleset részleteiről a főügyészség azt írta: a sértett kormánytisztviselő a kiadott „Kézigránát!” vezényszóra megpróbálta kihúzni a szállításbiztosító sasszeget, mely elsőre nem sikerült. Miután sikerült a szállításbiztosító sasszeget kihúznia, közben a biztosító kart felengedte, melynek következtében az a gyújtó forgástengelyétől számított 50 fokot meghaladó mértékben elfordult a gránáttestől, és a gyújtási folyamat beindult. A sértett a biztosítókart ezután már hiába nyomta vissza a gránáttesthez – fűzték hozzá.
Úgy folytatták: a dobó észlelte, hogy valami nem megfelelően történt, megkérdezte a dobatót, hogy „Ez így jó?”, aki a gránátért nyúlt, azonban a robbanás az előírt késleltetési időtartamon belül, 3,94 másodperc alatt bekövetkezett.
A robbanás következtében a kormánytisztviselő sértett maradandó fogyatékossággal és súlyos egészségromlással járó sérüléseket, míg a mellette álló lőgyakorlatvezető sértett nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett
– idézték fel. A felrobbant kézigránát esetében műszaki hibát, illetve a gyújtószerkezet hibáját kategorikusan ki lehetett zárni – szögezték le.
Rámutattak: az eljáró ügyészség megállapította, hogy a baleset a kormánytisztviselő sértett önhibáján kívüli fegyverkezelési hibájából – a biztosítókart az eldobás előtt oly mértékben engedte eltávolodni a gránáttesttől, hogy a gyújtási folyamat beindult és a robbanás bekövetkezett – fakadt, amely közvetlen ok-okozati összefüggésben állt a veszélyhelyzet kialakulásával és a baleset bekövetkezésével. Büntetőjogi felelősség – szándékosság és gondatlanság hiányában – ugyanakkor nem terheli – húzták alá.
Jelezték: a biztosítókar szorító fogásának lazítása ugyanis a részéről nem volt tudatos, akaratlagos mozdulat, és így az eredmény – közvetlen veszélyhelyzet, illetve sérülés – tekintetében a gondatlanság sem róható a terhére.
Rögzítették:
a lőgyakorlatvezető sértett (a dobató) a dobatás során foglalkozási szabályt nem sértett,
tőle elvárható magatartást tanúsított. A dobató egy-két másodpercen belül felismerte a veszélyhelyzetet, és a gránát felé nyúlva megpróbálta a balesetet elhárítani, de az ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt – ismertette a főügyészség.
Hozzátették: az ügyészség szignalizációval élt a Honvéd Vezérkar főnöke felé, jelezve, hogy a mulasztások jövőbeni kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Filep István)