Hargitai János (KDNP) azt kérdezte, hogy kíván megemlékezni a kormány a mohácsi csatáról annak közelgő, ötszázadik évfordulóján, augusztus 29-én. Felidézte:

az előző Országgyűlés 2026-ot a Mohácsi hősök emlékévévé nyilvánította, melynek előkészítését négy kormánydöntés alapozta meg.

A kormánydöntések végrehajtása folyamatban van, a félévszázados jubileum alkalmából Magyarország kulturális, tudományos és infrastrukturális projektekkel emlékezik meg a csatáról, amely alapjaiban változtatta meg hazánk és a közép-európai térség történelmét. Megjegyezte: a Mohács 500 egy területfejlesztési projekt is, melynek keretében elkészült az M6-os autópálya országhatárig vezető szakasza, épül a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat is. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter válaszában úgy értékelt:

az előző kormány baráti cégeknek osztott el közel 22 milliárd forintot a mohácsi csata emlékével összefüggő fejlesztésekre. A Tisza-kormány célja azonban a közös megemlékezés, nem pedig az, hogy a megosztottságot növeljék a magyarok között.

Meggyőződése – folytatta -, hogy a mohácsi csata 500 éves évfordulója a nemzetet erősítő és a jövőbe tekintésre is lehetőséget kínáló alkalom. Az évforduló alkalom továbbá a múlttal való szembenézésre, és a tanulságok levonására abból, hogy voltak, akik sokkal erősebb ellenséggel szemben is felvették a harcot, ahelyett, hogy gyáván feladták volna a harcot, mint ahogy az előző kormány néhány jeles képviselője ezt megtette, „fehér zászlót lengetve”.

Az előző kormányt azzal vádolta, hogy megemlékezés helyett elsősorban, „mint rendesen, betont, térkövet és parkolót terveztek”, és az elmúlt 16 esztendőben mindent megtettek, hogy „cementtel kiöntsék és konzerválják a magyarság keserűségét, és ne engedjék mozdulni a lelkeket és a közösséget”. Hargitai János a választ nem fogadta el.

Mi Hazánk: mikor indulhat el a személyforgalom a Budapest-Belgrád vasútvonalon?

Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a Fidesz-kormányzat működésének tipikus jegyeit hordozza magán. A fejlesztésről politikai alapon, titkos kormányközi megállapodásban döntöttek, a kivitelezést a kínai partnerrel Mészáros Lőrinc cége végzi, a költségek érthetetlenül magasak, a projekt megvalósítását műszaki hiányosságok és késedelem jellemzi – sorolta, jelezve: a nagyjából 1000 milliárd forintos beruházás megtérülése kilátástalan.

Azt kérdezte, a Tisza-kormány feloldja-e Budapest-Belgrád vasútfejlesztés minden dokumentumának a titkosítását és mikor indulhat el reálisan a személyforgalom és zárulhat le beruházás?

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter reagálásában azt mondta, minden rétegében hibáktól hemzseg a beruházás. Felvetette, hogy nem a helyes nyomvonalon indult el a fejlesztés, illetve felmerül az a kérdés is, hogy miért került a beruházás 1000 milliárdba. Azt ígérte, hogy átvilágítják a teljes projektet, egyúttal megjegyezte: Mészáros Lőrinc cégei magyar munkaerővel, de dollárban vállalták a beruházást.

A tízéves titkosítás feloldásához ugyanakkor a kínai fél hozzájárulása szükséges, ezt kezdeményezni fogják – jelezte.

A közlekedés megindulásáról elmondta: a MÁV jelenleg azon dolgozik, hogy át tudja venni a beruházást, de biztosítóberendezés és vonatbefolyásoló rendszer készre jelentése nem zárult le. A képviselő a választ elfogadta, amit a megelőlegezett bizalommal indokolt.

Fidesz: korlátozzák a polgármesterek újraválaszthatóságát?

Gyopáros Alpár (Fidesz) arról beszélt, hogy korábban egy kormánypárti nyilatkozat hangzott el arról, hogy szeretnék korlátozni a polgármesterek újraválaszthatóságát két ciklusban. Ez az intézkedés a választópolgárok választójogát korlátozná, hiszen hiába elégedett egy választópolgár a településvezető munkájával, mégsem adhatja rá a szavazatát. Ez azt jelenti, hogy nem bíznak a választópolgárok bölcsességében – vélekedett.

Megjegyezte: az is lehet, hogy sok településen így nem alkalmas jelöltek jelenhetnek meg.

Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter kijelentette:

nem a polgármesterek megbecsülését akarják csökkenteni, hanem azt szeretnék, hogy a polgármesterek valódi vezetői legyenek a településének, és ne legyenek kiszolgáltatva a politikai alkuknak.

Közölte: korábban forrásokat és hatásköröket vettek el a településektől, a kormány célja pedig az, hogy az önkormányzatok erős és kiszámítható partnerei legyenek az államnak. Új és valódi partnerségi viszonyt szeretnének kialakítani az önkormányzatokkal és a polgármesterekkel. Nem gyengíteni akarják a polgármestereket, hanem visszaadni nekik, amit elvettek tőlük: a döntést, a felelősséget és a cselekvés lehetőségét – mutatott rá.

Kiemelt kép: Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. május 26-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)