Pócs János (Fidesz) az agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztertől azt kérdezte: az elmúlt egy hónapban pontosan mely országokból és milyen mennyiségű import gabona érkezett Magyarországra. Azt mondta: mivel a kormány tíz napot késlekedett annak eldöntésével, hogy megtiltja-e az ukrán gabona behozatalát Magyarországra, ezt az időszakot a gabonakereskedők és a spekulánsok azonnal kihasználták, és bizonytalan eredetű gabonával árasztották el a hazai piacot. Szerinte ennek a késlekedésnek a hatására a gabona ára a tavalyi év azonos időszakához képest 15 százalékkal csökkent, a felvásárlási árak így a termelési önköltség alatt alakulnak.

Egy kaminonostól hozzá eljutott információra hivatkozva azt állította: a Magyarországra érkező búza jelentős része Lengyelországból származik, és valójában ukrán eredetű.

Bóna Szabolcs miniszter úgy reagált: a búza és a kukorica esetében is áremelkedés volt az elmúlt időszakban, így ezt nehéz piaci összeomlásként értelmezni.

Közölte: az elmúlt egy hónapban 77 ezer tonna gabona érkezett Magyarországra, ami a 2025-ös adatokkal szinte megegyezik.

Hozzátette: Szlovákiából 43 ezer tonna, Romániából 33 ezer tonna, Lengyelországból pedig 400 tonna – 16 kamionnyi – gabona érkezett, míg Horvátországból 178 tonna, Ausztriából, Litvániából és Indiából egyaránt 48-48 tonna jött Magyarországra. Az ukrán gabona ügyében kijelentette: a joghézag valójában csak öt napig tartott, és a magasabb ukrán gabonaárak miatt nem volt rá potenciális esély, hogy Magyarországra gabona érkezzen Ukrajnából. A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés többsége igen.

KDNP: továbbra is érvényben tartják-e, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott?

Latorcai Csaba (KDNP) az igazságügyi minisztertől

azt kérdezte, tartja-e magát az alaptörvényhez, vagy teret enged azoknak, akik szerint a biológiai nem fogalmát fel kell váltani a társadalmi nem, azaz a gender fogalmával a jogrendben.

Hangsúlyozta: a KDNP elutasítja az áltudományos köntösbe öltöztetett genderelméletet, álláspontja értelmében a társadalmi nemek tanulmányozása és az ezzel kapcsolatban kreált ideológiák veszélyeztetik a hagyományos családmodellt, a keresztény értékeket, és biológiai értelemben is természetellenesek.

Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a propagandának és a kampányidőszaknak vége van, nem ilyen kérdésekkel kell foglalkozni, hanem a felelős kormányzással és a működő állam megteremtésével.

Szerinte a képviselő által felvetett kérdésekről egy plurális demokráciában lehet vitát folytatni, de világossá kell tenni, hogy a vita nem lehet ürügy arra, hogy bárkit emberi méltóságában megkérdőjelezzenek, megbélyegezzenek vagy másodrendű polgárként kezeljenek.

Az igazságügyi miniszter feladata nem az, hogy végső igazságot hirdessen világnézeti vagy filozófiai kérdésekben. Ezekben a demokratikus közösség, végső soron az alkotmányozó hatalom dönt – jelezte. Hozzátette: az igazságügyi miniszter feladata őrködni afelett, hogy a jogrend mindenkit megvédjen, és senkit ne szolgáltasson ki politikai kampányoknak, ideológiai háborúknak, állami önkénynek.

„A jogállam nem válogathat az emberek között, nem döntheti el, kinek a méltósága kényelmes, és kinek a méltósága zavaró”

– hangsúlyozta. A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés többsége igen.

A budapesti olimpia megrendezéséről kérdezte a kormányt a Mi Hazánk

Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt: pártja javasolja, hogy Magyarország rendezzen egy hosszú távon nyereséges olimpiát és paralimpiát, nemzeti összefogással, az ellenzéki pártok és civil szervezetek felügyelőbizottsági bevonásával, a korrupciót visszaszorítva. Egy olimpia megrendezése reális és kifizetődő lehetőség Magyarország előtt, a szükséges létesítmények többsége már így is megépült, hiba lenne nem kihasználni azokat. A Magyarország által az elmúlt években megrendezett atlétikai és vizes világbajnokság létesítményei használhatóak lennének olimpián is.

A világ egyik legsikeresebb sportnemzete vagyunk, megérdemlünk mi is egy ötkarikás világjátékot – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a nemzeti büszkeséget is erősítené, és pozitív hatása lenne a tömegsportra is.

Azt is mondta: az olimpiát nem csupán Magyarországnak kellene finanszíroznia, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is jelentős forrásokat biztosít a rendezésre, és hiba volna ezeket a pénzeket elutasítani.

Pósfai Gábor belügyminiszter a válaszában hangsúlyozta: az olimpia arról a ritka és felemelő érzésről szól, amikor „közösen tudunk büszkék lenni csodálatos hazánkra”. Éppen ezért a Tisza Párt számára nem kérdés, hogy Magyarország képes-e olimpiát rendezni. Ez a nemzet bármit képes megszervezni. A valódi kérdés az, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor egy olimpiai pályázat mögött ott áll az egész nemzet, mert az olimpiát nem egy kormány fogja megrendezni, hanem a magyar nemzet.

A tárcavezető hangsúlyozta: a Tisza-kormány első feladata az ország rendbetétele, utána pedig az olimpia mögötti nemzeti egység megteremtése. A magyarok akkor tudnak az olimpiaszervezés mögé felsorakozni, ha azt érzik, hogy az ország jó irányba halad. Azt is mondta: egy olimpia megszervezése akkor fogja összehozni a nemzetet, ha az emberek biztosak lehetnek abban, hogy azt tisztességesen, átláthatóan, a közérdeket szolgálva valósítják meg. Megjegyezte: korábban sok magyar azért nem támogatta az olimpia gondolatát, mert biztos volt benne, hogy az olimpia megrendezése újra csak a NER-es oligarchák gazdagodását szolgálja majd.

„A nemzeti egységhez eredményekre és bizalomra van szükség”

– összegzett. Novák Előd a választ elfogadta.

Kiemelt kép: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter interpellációra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén az Országházban 2026. június 1-jén (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)