„Az igazságügyi miniszter társaságában meglátogatom”… – kezdte vasárnapi, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzését a korábbi Európai Uniós ügyekért felelős miniszter, Magyar Péter miniszterelnök bejegyzésére reagálva.
Mint Bóka János posztjában fogalmazott,
„azt hittem, hogy a Tildy Zoltán lemondatása és a Sulyok Tamás vegzálása közötti párhuzam egy posztnál nem ér többet, de tévedtem.”
A volt tárcavezető felidézte, hogy Magyar Péter vasárnap bejelentette, hogy június elsején az igazságügyi miniszter társaságában meglátogatja a köztársasági elnököt – ha addig nem mond le.
Kapcsolódó tartalom
Magyar Péter valamivel előzékenyebb, mint Rákosi Mátyás volt, Rákosi ugyanis magához rendelte Tildyt: „én pedig magamhoz kérettem – semleges területre, a párt szabadság-hegyi üdülőjébe – Tildy Zoltánt, szóban informáltam őt a történtekről” – vont párhuzamot Bóka János az 1940-es években történtekkel.
Gondolom, Magyar Péter is informálni fogja Sulyok Tamást arról, milyen személyre szabott jogalkotással kívánják eltávolítani őt a hivatalából – vélekedett a korábbi miniszter, hozzáfűzve, hogy szerinte a lehetőségeknek csak a jó ízlés szab határt, azaz „Magyar Péter részéről semmi”.
„Van a lehetőségek között gyors és lassú, nagyon és kevésbé megalázó, csak a köztársasági elnököt érintő vagy másokat is sújtó” – fogalmazott.
Bóka János szerint egy dolog világos:
a szabályozás célja a hivatalban lévő köztársasági elnök elmozdítása. Ezzel kapcsolatban Magyar Péter kijelentései nem hagynak szemernyi kétséget sem.
Bóka János leszögezte: az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság szerint a személyre szabott jogalkotás, aminek célja valakinek az ellehetetlenítése vagy helyzetbe hozása, egyértelműen ellentétes a jogállamisággal. Ezt az alapelvet a Velencei Bizottság számos véleményében kimondta – fűzte hozzá.
A korábbi tárcavezető néhány szemelvényt szó szerint is idézett a bejegyzésben.
– „A bizottság leszögezte, hogy azok a jogszabály-módosítások, amelyek egy meghatározott személy ellen irányulnak (az úgynevezett ad hominem jogalkotás), ellentétesek a jogállamisággal.”
– „Nem helyénvaló az állam számára, hogy meghatározott személyek ellen irányuló jogszabályokat fogadjon el.”
– „A bizottság visszatérően aggodalmát fejezte ki az »ad hominem« jogalkotás elfogadásával szemben, ami valójában nem a [szabályozási] rendszer javítását, hanem hivatalban lévő személyek elmozdítását célozza.”
Bóka János szerint ha ez megtörténhet, akkor
a köztársasági elnöki intézmény végzetesen megrendül. A Tildy-ügy párhuzama itt is megáll. Innentől kezdve a köztársasági elnök pozíciója a mindenkori parlamenti kétharmad politikai érdekeitől függ, és a köztársasági elnök megszűnik pártpolitikai értelemben semleges szereplő lenni.
Az igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán többször is hangsúlyozta elkötelezettségét a jogállamiság és a szakmaiság követelményei mellett, most lehetősége van mindezt bizonyítani – fogalmazott Bóka János, aki bejegyzését a következő szavakkal zárta:
„Hic Rhodus, hic salta.”
Kiemelt kép forrása: Bóka János Facebook-oldala