Az MNB-ügy nyomozásának legújabb fejleményeiről tartott beszélgetésen Jeney Áron azt mondta, hogy már 2025 áprilisában elindult a pénzmosás ügyében a vizsgálat, és eddig 91,8 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt és értékpapírokat.
A nyomozásban 97 magánszemély, 36 cég és 11 magántőkealap került képbe, a pénzügyi hálózat bonyolultságát jelzi, hogy az egyik érintett társaságnál 117 bankszámlát azonosítottak a nyomozók – mondta.
Vokó Annamária, a KNYF megbízott osztályvezető ügyésze, az MNB ügyében a nyomozócsoport vezetője azt mondta, hogy szerdán és csütörtökön több helyszínen 17 jogi személy ellen hajtottak végre összehangolt eljárási cselekményeket társszervekkel.
A késő estig tartó műveletekben a KR NNI és a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai vettek részt, köztük informatikusok és gazdasági-pénzügyi szakemberek.
Valamennyi helyszínen jelentős mennyiségű iratot és elektronikus adathordozót foglaltak le. Volt olyan helyszín, ahol egy külön raktárban több mint 300 doboznyi iratot találtak. Több helyen a teljes szerver adatállományát, máshol az adattárolót foglalták le, és van helyszín, ahol még több napig tart majd az adatok mentése. A lefoglalt több tíz terabyte adattal többszörösére nőtt az MNB-ügyben keletkezett adatok mennyisége – fogalmazott.
Kapcsolódó tartalom
Fürcht Pál, a KNYF főügyésze azt mondta, hogy pénzmosás ügyében 2025. április 22-én rendeltek el eljárást, miután az Állami Számvevőszék vizsgálatai alapján kerültek a hatóságok látókörébe az MNB működéséhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó társaságok.
Az eljárás megindítását követően már másnap négy magánszemélytől 506,2 millió forint számlapénzt foglaltak le, május 9-én pedig 80,8 milliárd forintnyi értékpapírszámlát fagyasztottak be, több lépcsőben összesen mintegy 92 milliárd forint készpénz, értékpapír és számlapénz került lefoglalásra
– jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy kényszerintézkedés nem történt, a nyomozás érdekében a vizsgálat alatti jogi személyek nevét nem hozzák nyilvánosságra, és a műveleti intézkedések célja a vagyonmozgások feltárása. A lefoglalt vagyontárgyak bizonyítékokként szolgálnak, ezek sorsáról a bíróság dönt.
Hangsúlyozta:
a különösen bonyolult ügyekre igaz, hogy már a felderítési szakaszban bekapcsolódik az ügyészség.
Jelezte, hogy egyeztetett a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, és további szakembereket vonnak be, mivel a lefoglalt adatmennyiség meghaladja a kapacitásokat. Ennek nagyságát illusztrálandó, kiemelte, hogy a mostani műveletekkel együtt az adatok feldolgozása egy személynek napi 8 órában, 20 percet szánva egy oldalra, több mint 20 évbe telne. Úgy vélekedett, hogy a beszerzés alatt álló elemzőszoftverekkel és a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokkal gyorsítani lehet majd a feldolgozást, de az ügy várható lezárultára vonatkozó kérdésre nem tudott biztosat mondani.
„Nagyon nagy erők mozdultak meg, és mindenki a saját tudását és tapasztalatait hozta”
– fogalmazott, hozzátéve, hatalmas a társadalmi elvárás az ügyben, de a nyomozó hatóságnak a feladata, hogy a jogszabályok szerint járjon el.
Fürcht Pál kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség nem érzékelt politikai nyomást sem a választások előtt, sem a választások után, április 12-ét követően azonban megnövekedett az együttműködési hajlandóság egyes cégek részéről.
Kitért arra is, hogy egyes emberek egyezség megkötését kezdeményezték, de az ilyen együttműködési szándék nem számít rendkívülinek a büntetőeljárásokban.
Az MNB-ügy kivizsgálására létrehozott nyomozócsoportban nyolc ügyész dolgozik – ismertette.
A főügyész kiemelte: azt, hogy bűnszervezetben valósították-e meg a bűncselekményt, csak a nyomozás későbbi szakaszában lehet megmondani. Amennyiben sikerül bizonyítani a bűnszervezet működését, a maximális büntetési tétel 20 év – tette hozzá.
Kiemelt kép: A KR NNI és a KNYF által közösen tartott háttérbeszélgetésen részt vevő vezetők (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)