Gaudi-Nagy Tamás bejegyzésében – amelyhez csatolta a Köztársasági Elnöki Hivatalnak a kegyelmi botrányt érintő nyilvánosságra hozott iratait – az „alaptalan meghurcolása során Magyar Péter által elkövetett bűncselekmények, személyiségi jogsértések miatt” indítandó büntető- és polgári peres eljárásokról írt.
„Sajtótájékoztatót tartott, amelyben a közjogi tisztségével teljesen összeegyeztethetetlen, példátlan módon ügyvédellenes uszítást és hazudozást folytatott”
– írta bejegyzésében Gaudi-Nagy Tamás.
Magyar Péter miniszterelnök május 19-én tartott rendkívüli sajtótájékoztatót, amelyen nyilvánosságra hozta a 2024-es kegyelmi botrány dokumentumait.
A bemutatott dokumentumok szerint az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya nem támogatta K. Endre kegyelmi kérelmét. Egy másik irat – amelyet Répássy Róbert akkori államtitkár írt alá – 49 terhelt és 51 kegyelmi ügyet tartalmazott egy csoportban, kitakart nevekkel, amelyben K. Endre nem szerepelt. Magyar Péter kiemelte, hogy ez a dokumentum 2023. április 17-én készült, néhány nappal Ferenc pápa magyarországi látogatása (április 28–30.) előtt. Ezzel párhuzamosan egy másik ügycsoport is futott, az úgynevezett Hunnia-perhez kapcsolódó ügyekkel.
A sajtótájékoztatón Magyar Péter tett egy utalást az ügyben eljáró ügyvéd személyére a kegyelmi ügy dokumentumainak ismertetésekor, amikor úgy fogalmazott: „én magam nagyon szeretem a katalán építészetet”. A sajtóban később úgy értelmezték a kijelentést, hogy a miniszterelnök ezzel Gaudi-Nagy Tamásra utalhatott.
„Egyéni ügyvéd védőként jártam el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban, a kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében.”
„A döntést pedig végképp nem én hoztam” – hangsúlyozta közleményében Gaudi-Nagy Tamás, aki azt is írta, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara május 21-én közleményben állt ki mellette, amelyben többek között az is hangsúlyozták, hogy a
„védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt”.
Gaudi-Nagy Tamás azt is kifejtette, hogy számos ügyvédkollégája is kifejezte a „meghurcolása” miatti felháborodását, és többen felajánlottá szakmai, emberi segítségüket. „Mindezek alapján egyértelmű, hogy a kényszerítő és besározó szándékkal május 19-én tartott sajtótájékoztatójával, továbbá az azt megelőző, majd azt követő, nekem címzett nyilvános közléseivel Magyar Péter miniszterelnök jogtalan hátrányokozás célzatával, hivatali helyzetével visszaélve teljesen alaptalanul sértette meg jó hírnevemet és követett el sérelmemre több súlyos bűncselekményt: a Btk. 195. §-ába ütköző és aszerint minősülő kényszerítés bűntette, Btk. 219. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő hivatalos személyként elkövetett, személyes adattal visszaélés bűntette, Btk. 305. §-ába ütköző és a c) pont szerint minősülő hivatali visszaélés bűntette” – írta, majd hozzátette:
„Mindezért kemény büntetőjogi és polgári jogi elégtételt fogok venni rajta rövidesen, a megfelelő eljárások megindításával”
– írta, egyúttal azt is közölte: ez ügyben már felvette a kapcsolatot Schiffer Andrással.
Kiemelt kép: Gaudi-Nagy Tamás Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)