A felmérésben – amit ezer felnőtt telefonos megkérdezésével készítettek május 8. és 13. között – az áll, hogy a választói aktivitás kiemelkedő májusban, a válaszadók 89 százaléka biztosan részt venne a választáson, ha azt most vasárnap tartanák. Megjegyezték, ez jóval magasabb, mint a választás előtti részvételi kedv, és a 80 százalékos választási részvételnél is magasabb, azaz a választás eredménye és az azóta történtek mobilizáló hatásúak voltak.

A Tisza a teljes népesség 57 százalékának támogatottságával bír, a Fideszre 23 százalék szavazna, azaz több mint kétszer annyi szavazója van Magyar Péter pártjának, mint a Fidesznek; a Mi Hazánk 5, a DK és a Kutyapárt 1-1 százalékon állnak a teljes népességben – közölték.

Hozzátették, hogy jelenleg a pártválasztók kétharmada a Tiszára szavazna, a Fidesz–KDNP a voksok 27 százalékával bír, a Mi Hazánkra a pártválasztók 6 százaléka szavazna, a DK-ra 2, a Kutyapártra 1 százalék.

Kifejtették, hogy

nagyjából minden negyedik Fidesz–KDNP-szavazó átpártolt a Tiszához.

A biztos szavazó pártválasztók 10 százaléka váltott pártot, ami a Fidesz tábor egynegyedének felel meg, míg a kis pártok támogatottsága nem tér el a választási eredményüktől, lényegében csak a két nagy párt tábora között volt mozgás.

A kutató cég megkérdezte a válaszadókat, szerintük le kell-e mondania a Fidesz–KDNP-s kétharmaddal megválasztott közjogi méltóságoknak, mint például Sulyok Tamás köztársasági elnöknek vagy a Kúria, a versenyhivatal és az Alkotmánybíróság vezetőinek, akiknek az új miniszterelnök a távozását követelte.

Az eredmények szerint a magyarok közel kétharmada egyetért abban, hogy az említett közjogi méltóságoknak le kell mondaniuk, 28 százalék nem így gondolja.

A parlamenti pártok szavazótáborainak véleménye között természetesen lényeges eltérések vannak:

a Tisza szavazóinak 98 százaléka támogatja a lemondásokat, a Fidesz–KDNP-szavazóknak mindössze 8 százaléka „lemondáspárti”, azonban most először fordul elő, hogy a Fidesz-tábor a megosztottabb, csak kétharmaduk ellenzi magabiztosan a kiemelt közjogi méltóságok lemondását, közel egyharmaduk bár inkább ellenzi a lemondásokat, nem utasítja el kategorikusan ezt a lehetőséget.

A Mi Hazánk tábora kicsi, így a hibahatár magas, és a párt táborának elemzését helyén kell kezelni, de úgy látszik, a Mi Hazánk szavazói továbbra is a Fidesznek kedvező álláspont felé hajlanak, egyharmaduk egyértelműen, másik egyharmaduk inkább ellenzi a szóban forgó közjogi méltóságok lemondását, egyharmaduk pedig maximálisan egyetértene vele.

Közölték azt is, hogy egy hónappal a választások után hat százalékponttal többen emlékeznek úgy, hogy a Tiszára szavaztak, mint ahányan valójában tették, és éppen ennyivel, 6 százalékponttal kevesebben emlékeznek úgy, hogy a Fidesz–KDNP-re voksoltak volna; 4 százalék emlékszik úgy, hogy a Mi Hazánkra voksolt, ez 2 százalékponttal kevesebb, mint a valós eredményük, cserébe a két egyszázalékos párthoz is csapódott 1-1 százaléknyi válaszadó, mindezek azonban már hibahatáron belüli változások.

Kiemelt kép: A Tisza-kormány minisztereinek csoportképe eskütételük után az Országház főlépcsőjén 2026. május 12-én. Elöl Kármán András pénzügyminiszter, Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter, Magyar Péter miniszterelnök, Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, a második sorban Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter és Pósfai Gábor belügyminiszter, a harmadik sorban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Görög Márta igazságügyi miniszter, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, a hátsó sorban Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter (b-j) (Fotó: MTI/Illyés Tibor)