Bóna Szabolcs a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdanapok megnyitóján azt mondta, „ha hatékony, jól működő agráriumot akarunk építeni, akkor minden résztvevőnek tudomásul kell vennie, hogy együtt kell működnie”.
A politikus rámutatott, a világ megváltozott, és nem az a kérdés, hogy ki mekkora méretben végzi tevékenységét. Létezik mérethatékonyság, csak a ennek dimenziója átlépte a magyar lehetőségeket és a kereteket.
Az agráriumért és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztériumnak a mellett, hogy az ágazatból élő 170-200 ezer ember sorsát meghatározza, 9,5 millió magyar élelmiszeréről és élelmiszer-biztonságáról is gondoskodnia kell – közölte a tárca vezetője.
Az országgyűlési választásokról szólva Bóna Szabolcs hangsúlyozta, a magyar gazdatársadalom véleményt formált, és azt mondta, hogy elég volt a hazugságokból, a megtévesztésből, a hitegetésből, a felelősségvállalás elutasításából. Hozzátette: az agrártárca abban kéri az ágazat szereplőinek partnerségét, hogy közösen vállalják a felelősséget.
„Mi arra vállalkozunk, hogy együttműködjünk a gazdatársadalommal” – mondta.
Bóna Szabolcs leszögezte, a kiállítás a magyar állattenyésztés ünnepe és mindig is azt volt, melyre illik eljönnie a mindenkor regnáló agrárminiszternek. A politikus ígéretet tett arra, amíg betölti ezt a posztot ennek a kötelezettségnek eleget is fog tenni.
Antal Gábor, a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója kifejtette, a vidék legrangosabb állattenyésztési kiállításának egyik legnagyobb értéke, hogy összehozza az ágazat szereplőit. Itt találkoznak a tenyésztők, a termelők, feldolgozók, kereskedők, kutatók, oktatók, gépforgalmazók, finanszírozók, szakmai szervezetek képviselői.
A szakember hangsúlyozta, a magyar agráriumban óriási potenciál van, de csak akkor, ha a gazdák összefognak, fejlesztenek és értéket, hozzáadott értéket teremtenek, nem csak termelnek, az ma már nem lesz elég.
A rendezvény a fiatalok számára is példát mutat, hiszen az agrárium jövője azon múlik, hogy lesznek-e olyanok, akik értéket látnak a földben, az állattartásban, a vidéki életben és a gazdálkodásban – közölte a vezérigazgató. Szavai szerint a mezőgazdaság nem a múlt, hanem a jövő egyik új területe, ahol a hagyományos tudás mellett egyre nagyobb szerepet kap az innováció, a digitalizáció, a precíziós technológia és a fenntartható gazdálkodás.
Az 1994 óta megszervezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdanapok középpontjában az állatbemutatók állnak, szarvasmarha, ló, sertés, kecske, juh és baromfi fajtabemutatókat is rendeznek. A kiállítás nyitónapján tartják a tenyészállatok bírálatát, a zárónapon pedig kiskérődző szakmai napot szerveznek elsősorban a juhtenyésztők számára, amelyen mások mellett a fajtacsoportok győztes tenyésztői számolnak be tapasztalataikról.
A kiállítás keretében számos konferenciát szerveznek: a Magyar Precíziós Állattartásért Egyesület a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve tart konferenciát, a Debreceni Egyetem önálló pavilonjában, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem önálló standján szervez szakmai rendezvényeket.
A rendezvény látogatói találkozhatnak a „háttér ipar” képviselőivel is, így bemutatkoznak tartástechnológiai, agrárinformatikai, szaporodásbiológiai, állategészségügyi- gyógyszeripari, takarmányozási és élelmiszeripari termékeket, eszközöket, berendezéseket gyártó és forgalmazó cégek.
A kiemelt kép forrása: MTI/Balogh Zoltán