A politikus közölte: az előző kormány döntései nyomán a szövetségesek bizalma erősen devalválódott, a kabinet magára hagyta a katonákat, óriási illetményfeszültséget gerjesztett, nem költött eleget az infrastruktúrára. Az nem lehet, hogy a laktanyában a víz „inni meleg, fürdeni hideg” – jegyezte meg.
Hozzátette: nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy az előző kormány olyan cégekhez szervezte ki a védelmi ipart, amelyekben nem NATO-tagországok is befektetők, tulajdonosok. Hozzátette: felülvizsgálják ezeket a privatizációkat, és mindent meg fognak tenni azért, hogy az állami tulajdont visszaszerezzék ezekben a társaságokban, és átvizsgálják a szerződéseket.
Megerősítette: nem küldenek katonákat és fegyvereket az orosz-ukrán háborúba és nem állítják vissza a sorkatonaságot. A haderőfejlesztés fókuszába újra az embert helyezik, megújítják az illetményrendszert, új életpályamodellt vezetnek be, amelynek része lesz az életpálya méltó lezárása is.
Szólt arról is, „óriási problémák” vannak a kibervédelem területén, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szövetségesek bizalma megrendült Magyarországban. Jelezte:
az új Honvédelmi Minisztériumban kiemelt szerepet kap a kibervédelem és a digitalizáció.
Sopov Ildikó Éva (Tisza) kérdésére válaszolva elmondta, Magyarország azt vállalta, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emeli a védelmi kiadások arányát, ezt teljesíteni fogják, üteme a nemzetgazdaság teljesítőképességétől függ. Hozzátette: nem bakancsot és lőszert fognak venni, hanem olyan fejlesztéseket is megvalósítanak ebből az összegből – például az úthálózat vagy az egészségügy fejlesztését –, ami a honvédelem ügyét is segíti.
Hegedűs Barbara (Fidesz) kérdésére válaszolva elmondta, Magyarország úgy döntött, fenntart egy ütőképes önkéntes haderőt, de a további biztonságot a NATO kollektív védelme jelenti. Mint mondta, a magyar érdekek a legfontosabbak, de a szövetségesekkel együtt tudják megvalósítani a valós védelmet.
Kocsis Máté (Fidesz) kérdésére elmondta, a Magyar Honvédség kiberképessége a honvédségre vonatkozik, az a prioritás, hogy a honvédség rendszerébe ne jussanak be idegenek, tehát a honvédség nem kíván vezető szerepet betölteni a magyarországi kibervédelemben, az a Belügyminisztérium feladata. Szólt arról is, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál – az elszenvedett fiaskók nyomán – teljes ellenőrzést végeznek, hogy hatékonyabbá tegyék a szervezetet.
Tóth Tamás (Tisza) a kecskeméti repülőtéren történt repülőgépalkatrész-lopásról kérdezte a jelöltet, Ruszin-Szendi Romulusz azt válaszolta: fel kell mérni az infrastruktúrát, és ha eddig nem költöttek a bázisok megerősítésére, akkor itt az idő.
Apáti István (Mi Hazánk Mozgalom) kérdéseire válaszolva a jelölt vállalta a honvédségi beszerzéseknél a teljes transzparenciát, de jelezte, nem minden beszerzés lesz nyílt, mert az országnak nem a legolcsóbb, hanem a legjobb kell.
Jelezte: nem tűri, hogy egy forintot is ellopjanak a beszerzések során, egy forinttal is túlárazzanak. A három évvel korábbi, honvédségi fiatalításról azt mondta, az nem fiatalítás, hanem politikai tisztogatás volt, és miniszterként mindent megtesz, hogy ezt a gyalázatot kitöröljék.
A szolgálati lakásával kapcsolatos kérdésre elmondta, ki fogják vizsgálni, hogy menyibe került, ki írta alá a szerződéseket, de jelezte, ő az egyetlen vezérkari főnök, akinek nem lett tulajdona a szolgálati lakása.
A sorkötelezettségről kifejtette: nem hisz benne, Magyarországon önkéntes alapon kell katonának lenni, és ennek az alapjai megvannak, de vonzóvá kell tenni a katonai szolgálatot az illetmények rendezésével és az életpálya megalkotásával. A katonáknak érezniük kell a megbecsülést, és ha jó újra katonának lenni, akkor emelkedni fog a számuk is. A katonák nem munkavállalók, hanem a hazát szolgálják – mondta.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszteri kinevezését hat kormánypárti igen szavazattal, Apáti István (Mi Hazánk Mozgalom) bizottsági elnök nem szavazatával, valamint Hegedűs Barbara és Kocsis Máté (Fidesz) tartózkodása mellett támogatta a testület.
Kiemelt kép: Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmiminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én (Fotó: MTI/Purger Tamás)