Tótváradi Zsolt műsorvezető felvezetőjében közölte: az elmúlt években több mint 350 milliárd forintnyi megbízást kaptak Balásy Gyula cégei, a megrendelő pedig többségében a „Rogán Antal-féle propagandaminisztérium”, illetve a hozzájuk tartozó kommunikációs hivatal volt. Hozzáfűzte: beszélgetőtársa nem meghívásra érkezett, hanem maga jelezte, hogy bejelenteni valója van.
A vállalkozó közölte: egy közérdekű célra történő kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okirattal érkezett a beszélgetésre. Ebbe belefoglalták, hogy
az általa 22 éve épített cégcsoportját – amely egyben jelenleg az állam és a kormányzat számára végez médiavásárlási feladatokat – „a benne lévő minden tudással, vagyoni, nem vagyoni joggal” felajánlja a magyar állam részére.
Arra a kérdésre, hogy miért nem az ügyészséghez fordult, azt mondta: nem csináltak semmi olyat, ami miatt erre lenne szükség, hiszen csak „bejelentés történt”, amely szerint munkáik túlárazottak, de „el tudnak számolni” mindennel – fűzte hozzá.
Balásy Gyula a vállalkozásai értékét firtató kérdésre azt mondta: még a „legóvatosabb becsléssel” is 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek cégei. Ezen felül „100 milliárd forintnyi szerződésállományuk” is van, ezekben pedig közel 30 milliárdnyi eredménytartalék áll rendelkezésre, a követelésben 15 milliárd forint, tehát „ezek nagy, (…) 100–200 milliárd forintos értéket képviselnek” – fogalmazott.
Kijelentette: azért teszi meg a felajánlást, mert az államnak eddig elvégzett tevékenységeik „túlmutatnak a piaci kommunikációs feladatokon”, s ezen feladatok elvégzése az államháztartáson belül van a legjobb helyen.
A cégcsoportban közel 500 ember dolgozik, ők pedig értéket teremtettek, ezért szeretné, ha „az ő helyük, az ő feladatuk, az ő egzisztenciájuk a jövőben biztosítva lenne”
– tért ki rá, hozzátéve: a cégcsoport évente mintegy háromezer alvállalkozóval dolgozik, azaz felöleli a teljes hazai kommunikációs ipart.
Arra a kérdésre, hogy felajánlásáról tájékoztatta-e a leköszönő kormányt, nemmel felelt, hozzátéve:
átad egy olyan anyagot is, amiben kidolgozták, miként lehetne a lehető leggyorsabban és legsimábban behelyezni az államháztartás keretei közé a cégcsoport feladatait.
Arról, hogy mennyi osztalékot vettek ki a cégcsoportból annak fényében, hogy egy 2024-es beszámoló szerint 94 milliárd forint árbevételt ért el a csoport és a nyereség meghaladta a 9,3 milliárd forintot, nem tudott válaszolni, de kijelentette: a 2025-ös nyereség eredménytartalékba került.
Mint mondta, mindezekkel együtt több cégük számláját múlt hétfőn – felvilágosítás nélkül – befagyasztották „technikai hibára hivatkozva”, ezért pedig
sem számlákat nem tudnak fizetni, sem a félezer munkavállaló fizetését sem tudják elutalni.
Az életmódját, nagy értékű ingatlanjait érintő kérdésre elmondta: jómódú ember, de a cégei által keresett összeg legnagyobb részét befektette, ezzel együtt kiadásra vásárolt ingatlanokat, és családja részére építkezésbe is kezdett – tette hozzá.
Bár arra a kérdésre, hogy mit tett volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott válaszolni, a cégcsoport születését, fejlődését érintő kérdésre közölte: kezdetben nemzetközi reklámügynökségeknél dolgozott, majd saját céget hozott létre piaci ügyfelek kiszolgálásra.
A kezdetekről elmondta: a politika közelébe 2005-ben került az első nemzeti konzultáció idején, logótervezéssel, 2009-ben pedig egy időközi választáson segítették Kocsis Máté kampányát, majd a 2010-es választásokkor közel húsz képviselő kampányában dolgoztak egyedi munkákkal. Amikor 2014-ben megalakult a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, alvállalkozóként dolgoztak, 2016-tól pedig még feljebb léptek – mondta.
A kezdetben 20–30 fős cégük – 2018-tól – abban a helyzetben találta magát, hogy egyedül kellett ellátni „az egész állami szervezet, a minisztériumok, az állami vállalatok kommunikációját”, így 120 főre duzzadt állományuk – mondta, hozzátéve: ezzel együtt sok alvállalkozójuk is volt.
A tevékenységeikkel kapcsolatos részletekről elmondta: amikor megnyertek egy keretmegállapodást, abba állami cégek, minisztériumok be tudtak jelentkezni, és ezen a keretmegállapodáson keresztül tudtak szerződést kötni velük.
Az úgynevezett Soros-kampányról, illetve a konzultációs kampányokról azt mondta: „a kék plakátok” a tevékenységüknek csak egy nagyon kicsi részét jelentették; ezen esetekben a közzététel és bizonyos esetekben a grafikai megvalósítás volt a feladatuk. „Nincs arra lehetőségünk, hogy felülbíráljuk, amit az ügyfél megrendel” – mondta, megjegyezte ugyanakkor, hogy volt olyan, amit megtagadtak.
A kormányváltás óta eltelt időszakról azt mondta: nem volt olyan jelzés, vagy bármilyen jel akár a volt kormány, akár az alakuló kormány részéről, amit érzékelt az elmúlt hetekben, illetve ami nyugtalanságra adna okot, hiszen ő is „csak a médiából értesül” a dolgokról. Ugyanakkor jelezte,
több ügyfél visszamondott megrendeléseket arra hivatkozva, hogy nem merik folytatni velük a munkát.
Arra a kérdésre, hogy felajánlásával a „nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatal” helyett kvázi elvégezte-e a munkát, azt mondta: azért tette, amit tett, mert a jelenlegi helyzetben nem hinné, hogy cégcsoportjának ebben a keretrendszerben, ahogy most működik, jövője van.
Márpedig mivel 25 éves korában indította el a cégcsoportot, nem szeretné látni, hogy ez összeomlik. ugyanis komoly értékek, szakmai tudás, emberi erőforrás halmozódott fel, a csapat pedig jó azon feladatok elvégzésére, amelyeket az elmúlt években elvégeztek, s amelyeket „ezután is végezni kell” – jelentette ki.
Kiemelt kép forrása: YouTube.com