Nagy nyilvánosság előtt ugyan még nem mondta ki Karácsony Gergely, hogy az általa vezetett Budapest pénzügyi csődben van, azt azonban már elismerte, hogy a főváros számlája jelenleg 6,5 milliárd forint mínuszt mutat. A főpolgármester arra hivatkozva írt levelet a Magyar Államkincstárt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felkérésére egy éve elnöklő Demkó-Szekeres Zsoltnak, hogy a szolidaritási hozzájárulás esedékes 37 milliárd forintnyi részletére ne nyújtson be inkasszót a főváros OTP-nél vezetett számláján, mert akkor Budapest még az alkalmazottai fizetését sem tudja kifizetni.

Ismert: a hatályos kormányrendelet értelmében Budapestnek az idei esztendő során összesen 89 milliárd forintot kell befizetnie az Államkincstárnak. Egy évvel korábban ez az összeg még 75 milliárd forint volt. A hozzájárulás alapja az iparűzési adó. Ez azt jelenti, hogy minél több pénz folyik be ezen a jogcímen a befizetésre kötelezett 335 magyarországi település kasszájába, annál nagyobb mértékben kell nekik támogatniuk a szegényebb településeket. A pénz tehát nem a kormányé, a kabinet csupán csak azt a „pénztárcát” biztosítja, amely révén a hozzájárulás összege átvándorol az egyik önkormányzattól a másikig. Nem kevés pénzről van szó, hiszen országos szinten ez több, mint kétszázmilliárd forintot jelent.

A gazdagabb településeket érintő elvonás mértéke miatt már tavaly is berzenkedtek azok az önkormányzatok, amelyek idén is sokallották a hozzájárulás összegét. A rebellisek élén Karácsony Gergely főpolgármester áll, aki a múlt héten jelezte: nem szeretne fizetni. Szerinte ez az adó formájában befizetendő hozzájárulás már olyan nagy összeget tesz ki, hogy a teljesítése „szakadékba lökné” a várost. A főpolgármester a közösségi médiafelületén keresztül üzente: „a következő miniszterelnök, Magyar Péter, felszólította a kormányt, hogy már semmi olyan intézkedést ne tegyen, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Éppen ezért levelet írtam a Magyar Államkincstár vezetőjének, amiben arra szólítottam fel, hogy tekintsen el attól, hogy áprilisban – törvénytelen módon eljárva – újra inkasszálja a fővárosi önkormányzat folyószámláját”.

A szolidaritási hozzájárulás tárgykörében régóta áll a bál, lévén, hogy már jó ideje perben és haragban van egymással a Budapestet irányító Karácsony Gergely, valamint az országot még egy rövid ideig irányító Fidesz–KDNP pártszövetség.

Megírtuk: a viták a tavaly nyár elején voltak igazán intenzívek. A hirado.hu is beszámolt arról, hogy a fővárosi közgyűlés tavaly a Tisza Párt támogatásával is olyan budapesti költségvetést fogadott el, amelynek a kiadási oldala a kelleténél kurtább. Bujdosó Andrea, a Tisza párt parlamenti csoportjának frissen kijelölt vezetője a kérdéses időszakban még a fővárosi közgyűlés tagja volt. Pártja frakciójának irányítását Ordas Eszter lemondását követően, vagyis 2025. július 4-én vette át.

Bujdosó azáltal lett az országgyűlés tagja, hogy Pest vármegye 3-as körzetében legyőzte Menczer Tamást, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatóját. A parlamenti mandátuma kedvéért azonban Bujdosónak most le kell mondania a fővárosi közgyűlésben viselt képviselői mandátumáról.

A csődközeli helyzetben kerülő Budapest idei költségvetését azonban a Tisza többi képviselőjéhez hasonlóan Bujdosó Andrea is megszavazta.

Ismert: amikor a költségvetés tervezetét benyújtották a Fővárosi Közgyűlés elé, már erősen lehetett tudni, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke 89 milliárd forint lesz. A fővárosi közgyűlés azonban ezt a tényt nem vette figyelembe. A költségvetési egyensúlyt a bevételek ismeretében 51 milliárd forinttal alacsonyabb kiadási szinten állították be, s a szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét fizették be az államkincstárnak.

Ebből lett az a per, amelyet a Kúriánál a Sára Botond főispán által vezetett Kormányhivatal kezdeményezett. A hiányzó összeg első részletére az államkincstár inkasszót nyújtott be, ami végképp felborította Budapest költségvetését.

A pert Budapest első fokon elbukta.

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a főváros mindeközben belevágott Rákosrendező megvételébe, mely 50 milliárd forintjába került. A terület megvételét célzó tranzakció amúgy majdnem fillérre pontosan annyit tesz ki, mint amennyi pénzt a szolidaritási hozzájárulás esetében az ország többi, nehéz sorsú önkormányzatától megtagadott a Karácsony Gergely vezette testület.

A főpolgármester ebből a helyzetből előre menekült, és az Orbán-kormánnyal szembeni totális konfrontációt választotta.

A szolidaritási adó ügye így került a Kúria elé, melynek a döntését jogtörténeti győzelemként értelmezte a főpolgármester. Mint azt a közösségi médiafelületén jelezte: „a Kúria kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegének levonását meg kell előznie egy tisztességes, érdemi, az érintettet is bevonó közigazgatási eljárásnak. Vagyis úgy, ahogy a kormány eddig eljárt, hogy einstandolt, egyszerűen elvette a pénzünket, na így nem mehet tovább”.

Másként értelmezte a Kúria döntését Szentkirályi Alexandra. A fővárosi közgyűlés Fidesz–KDNP pártszövetségének frakcióvezetője szerint „Karácsony Gergely megint hazudik. A főpolgármester azt állítja, hogy a csekket a fővárosnak nem kell befizetni, pedig a valóságban a bíróság a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módjáról döntött. Szó nincs arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás jogtalan lenne, vagy hogy a Fővárosnak az eddig beszedett szolidaritási hozzájárulás visszajárna”.

Az ügyben megszólalt a Magyar Államkincstár is. Eszerint a „Kúria a szolidaritási hozzájárulást, mint a fővárosi önkormányzat fizetési kötelezettségét nem vonta kétségbe”. Hozzátette: a Kúria külön is rögzítette, hogy a fővárosi önkormányzat is köteles hozzájárulni a költségvetéshez.

Kiemelt kép: Karácsony Gergely főpolgármester (MTI/Kocsis Zoltán)