A tavaly december 23-án megjelent kormányrendelet értelmében a fizetési határidő tegnap éjfélkor járt le. Most a türelmi időszak kezdődik, ami jövő hétfőig tart. A Magyar Államkincstár 20-ától viszont az összes „engedetlen” önkormányzat esetében inkasszót nyújthat be a hiányzó összegre.

Nem kevés pénzről van szó, hiszen országos szinten ez több mint kétszázmilliárd forintot jelent.

Mint ismert, a szolidaritási hozzájárulást hazánk gazdagabb önkormányzatai fizetik be az államkincstárnak, hogy a befolyt összeget aztán a szegényebb települések között ossza szét. A hozzájárulás alapja az iparűzési adó. Ez azt jelenti, hogy minél több pénz folyik be ezen a jogcímen a befizetésre kötelezett 335 település kasszájába, annál nagyobb mértékben kell nekik támogatniuk a szegényebb településeket. A pénz tehát nem a kormányé, a kabinet csupán csak azt a „pénztárcát” biztosítja, amely révén a hozzájárulás összege átvándorol az egyik önkormányzattól a másikhoz.

Az elvonás mértéke miatt már tavaly is tiltakoztak azok az önkormányzatok, amelyek sokallták az összeget. Budapestnek például most 37 milliárd forintot kellene fizetnie. Karácsony Gergely főpolgármester azonban jelezte: nem fizet, mert szerinte az a „szakadékba lökné” a fővárost. A főpolgármester a közösségi oldalán azt üzente: „Azt ígértem a budapestieknek, hogy főpolgármesterként a parlamenti választásokig el fogjuk vezetni a várost, és megőrizzük annak működőképességét, a város fizetőképességét. A következő miniszterelnök, Magyar Péter felszólította a kormányt, hogy már semmi olyan intézkedést ne tegyen, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Éppen ezért levelet írtam a Magyar Államkincstár vezetőjének, amiben arra szólítottam fel, hogy tekintsen el attól, hogy áprilisban – törvénytelen módon eljárva – újra inkasszálja a fővárosi önkormányzat folyószámláját.” A főpolgármester mindezt Budapest siralmas pénzügyi helyzetével indokolta, lévén, hogy folyószámlája jelenleg mínusz 6,5 milliárd forintot mutat.

Régóta van perben és haragban a Budapestet irányító Karácsony Gergely és az országot jelenleg még irányító Fidesz–KDNP-kormány. A viták a szolidaritási adó fővárosi kvótája miatt a nyár elején forrpontra jutottak.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, a Fővárosi Közgyűlés tavaly többek között a Tisza Párt aktív támogatásával olyan költségvetést fogadott el Budapestnek, amelyben a kiadási oldal kurtább a kelleténél. Ismert: 2024-ben 75 milliárd forint volt a Budapest által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. Amikor a költségvetési tervet 2025-ben benyújtották a Fővárosi Közgyűlés elé, már lehetett tudni, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke 89 milliárd forint lesz, a Fővárosi Közgyűlés azonban ezt a tényt nem vette figyelembe. A költségvetési egyensúlyt a bevételek ismeretében 51 milliárd forinttal alacsonyabb kiadási szinten állították be, s a szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét fizették be az államkincstárnak.

Ebből lett az a per, amelyet a Kúriánál a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal kezdeményezett. A hiányzó összeg első részletére az államkincstár inkasszót nyújtott be, ami végképp felborította Budapest költségvetését.

A pert Budapest első fokon elbukta.

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a főváros mindeközben belevágott Rákosrendező megvételébe, mely 50 milliárd forintjába került. A terület megvételét célzó tranzakció amúgy majdnem fillérre pontosan annyit tesz ki, mint amennyi pénzt a szolidaritási hozzájárulás esetében az ország többi önkormányzatától megtagadott a Karácsony Gergely vezette testület.

A főpolgármester ebből a helyzetből előre menekült és az Orbán-kormánnyal szembeni további konfrontációt választotta.

A szolidaritási adó ügye így került a Kúria elé, melynek a döntését jogtörténeti győzelemként értelmezte a főpolgármester. Mint azt a közösségimédia-felületén jelezte: „Megint, immár sokadszorra nyertünk a bíróságon az állammal szemben, de most igazán nagyot. A Kúria kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegének levonását meg kell előznie egy tisztességes, érdemi, az érintettet is bevonó közigazgatási eljárásnak. Vagyis úgy, ahogy a kormány eddig eljárt, hogy einstandolt, egyszerűen elvette a pénzünket, na így nem mehet tovább.”

Másként értelmezte a Kúria döntését Szentkirályi Alexandra. A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti frakcióvezetője szerint „Karácsony Gergely megint hazudik. A főpolgármester azt állítja, hogy a csekket a fővárosnak nem kell befizetni, pedig a valóságban a bíróság a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módjáról döntött. Szó nincs arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás jogtalan lenne, vagy hogy a fővárosnak az eddig beszedett szolidaritási hozzájárulás visszajárna”.

Az ügyben megszólalt a Magyar Államkincstár is: a Kúria a szolidaritási hozzájárulást mint a Fővárosi Önkormányzat fizetési kötelezettségét nem vonta kétségbe, és külön is rögzítette, hogy a Fővárosi Önkormányzat is köteles hozzájárulni a költségvetéshez. „A Kúria nem állapított meg a Magyar Államkincstár terhére visszafizetési kötelezettséget. A Magyar Államkincstár a továbbiakban a szolidaritási hozzájárulás befizettetése során a Kúria mostani útmutatása szerint jár el.”

Kiemelt kép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)