A lap hozzáteszi, az EP-ben a magyar ügyekkel foglalkozó, baloldali zöld képviselő, Tineke Strik kedden A helyzet Magyarországon címmel tartott sajtótájékoztatót.
A holland EP-képviselő amellett érvelt, hogy ne adják oda azonnal a jelenleg jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett uniós forrásokat a Magyar-kormánynak sem.
A sajtótájékoztatón a baloldali politikus hangsúlyozta: egyelőre szerinte nem időszerű visszavonni a Magyarország elleni intézkedéseket. Előbb az egy új magyar kormánynak először konkrét intézkedéseket kell tennie a demokrácia, az alapvető jogok, a szólásszabadság és a jogbiztonság helyreállítása érdekében – vélekedett Tineke Strik.
Hozzátette: úgy véli, hogy a Magyarország ellen folyamatban lévő 7. cikkely szerinti eljárást sem szabad visszavonni. E cikkely révén meg lehetne vonni Magyarország szavazati jogát az EU-ban.
„Nem Orbán miatt indítottuk el a 7. cikkelyt, hanem a rendszer hiányosságai miatt”
– mondta Strik.
Magyar Péter többek között megígérte, hogy:
- helyreállítja a jogállamiságot,
- tiszteletben tartja az uniós törvényeket,
- és küzd a korrupció ellen.
„Ezek alapvető ígéretek. A választók által adott széles körű felhatalmazás lehetővé teszi számára, hogy teljesítse ígéreteit. De ez egy összetett művelet, amely időt és szoros együttműködést igényel az EU-val” – fogalmazott a politikus.
Hangsúlyozta:
bár a demokrácia győzelmét ünneplik Magyarországon, az Európai Uniónak tanulnia kell az elmúlt időszakból, mivel túl sokáig tartott, mire az uniós intézmények hatékonyan felléptek.
Elmondta, hogy az elmúlt években „foglyul ejtett állami rendszer” működött, amelyet a kormány a Fidesz előnyére épített ki.
Strik szerint ugyanakkor ez nem tudta elnyomni a választók demokratikus akaratát, a Tisza Párt elsöprő győzelme az autokratikus rendszer elutasítását jelzi a magyar társadalom részéről. Kiemelte: 16 év után a magyar választók egyértelműen a jogállamiság helyreállítása, az Európa-párti irány és az alapvető jogok mellett döntöttek. Úgy fogalmazott, hogy az a rendszer, amelyet Orbán Viktor épített ki, „még egy mélyen beágyazott választási autokrácia esetében is megdönthető”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a következő időszakban jelentős munka vár az új kormányra, amelynek helyre kell állítania a jogállamiságot, és az Európai Uniónak is támogatnia kell az átmenetet. A jelentéstevő közölte, hogy
az új kormány reformjait szorosan figyelemmel kísérik, különös tekintettel a korrupció elleni fellépésre, az igazságszolgáltatás függetlenségére, az uniós jog elsőbbségének biztosítására.
Tájékoztatása szerint a június 16-i tanácsi meghallgatás kulcsfontosságú lesz, ahol az új magyar kormány konkrét reformjavaslatokat és ütemtervet ismertethet. Hozzátette: az eljárás hangneme is megváltozhat, és lehetőség nyílhat konstruktív együttműködésre az Európai Unió és az új kormány között.
Az augusztus végi határidővel kapcsolatban – amely a helyreállítási források szempontjából meghatározó – úgy fogalmazott: nagyon szorít az idő, ugyanakkor reméli, hogy az Európai Bizottság ezt figyelembe veszi, és elegendő időt biztosít a kormány számára, hogy ne veszítse el a forrásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a reformfolyamat nem húzódhat évekig.
Az alkotmányos változtatásokkal kapcsolatban arra figyelmeztetett: ezek alapvető jelentőségűek, ezért túl gyors, megfelelő ellenőrzés nélküli elfogadásuk újabb hiányosságokat eredményezhet. Megjegyezte: a népszavazás jó kezdeményezés lehet, de nem helyettesíti a jogalkotási folyamat során szükséges egyeztetéseket.
Kiemelt kép: Tineke Strik zöldpárti holland képviselő, az Európai Parlament magyarországi ügyekkel foglalkozó jelentéstevője az EP brüsszeli épületében tartott sajtóértekezleten 2026. április 14-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)