A sajtótájékoztatón kifejtették az Európai Bizottság reagált a Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Az Európai Bizottság szóvivője bejelentette, hogy a bizottság és a leendő magyar kormány szorosan együtt fog működni, hogy feloldhassák a jelenleg befagyasztott uniós forrásokat.
A bizottság elnöke, Ursula von der Leyen még vasárnap beszélt telefonon a választást megnyerő Magyar Péterrel, és megállapodtak abban, hogy szorosan együtt fognak működni Magyarország és az Európai Unió egészének érdekében. „Figyelmesen hallgattuk a megválasztott miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóját. Meghallgattuk az EU-val és a közös szakpolitikával kapcsolatban tett nyilatkozatát, és rengeteg munka vár ránk. Készen állunk arra, hogy az új kormánnyal együttműködve gyorsan előrelépjünk minden területen” – fogalmazott a szóvivő.
Jelenleg közel 17 milliárd eurónyi uniós forrás van zárolva különböző jogállamisági aggályok és korrupciós veszélyek miatt, ebből 10,4 milliárd az idén lejáró, a koronavírus-járvány utáni gazdasági visszapattanást segítő helyreállítási alap, valamint közel 7 milliárd eurós kohéziós források.
Arra a kérdésre, hogy az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitellel szemben emelt vétó feladásáért cserébe érkezhetnének meg a források, vagy Lengyelországhoz hasonlóan reformígéretekért cserébe oldanák fel a források felfüggesztését, a szóvivő úgy reagált: „Hallottuk a megválasztott miniszterelnök első szavait, és bízunk benne, hogy sok minden fog történni azzal kapcsolatban, amit a források felszabadításához tenni kell. De természetesen ehhez tettekre is szükség van. Még nagyon-nagyon korai szakaszban van a folyamat. Adjunk időt a megválasztott miniszterelnöknek a megállapodásra és a teljes körű javaslatok benyújtására, és onnan nézzük, hogyan megyünk tovább” – fogalmazott.
A helyreállítási alapról az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy azok továbbra is csak abban az esetben érhetők el, ha Magyarország teljesíti az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, aminek egy részét már teljesítették, egy másik részét pedig hiányosan.
Magyarországnak demonstrálnia kell, hogy meg tudja védeni az EU pénzügyi érdekeit, valamint megerősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Azt hangsúlyozták, hogy a program mindenképp idén véget ér, így
az augusztus 31-i és december végi határidőket nem tudják meghosszabbítani.
Ugyanakkor az Európai Bizottság továbbra is nyitott olyan megoldásokra, hogy ezeket a forrásokat 2026 után is felhasználhassák: ilyen például, ha a forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Bankba tőkeemeléssel átemelnék oda, így papíron a programot teljesítették, miközben a forrásokat csak később költenék el – korábban például Lengyelország is így tett, viszont a forrásokért cserébe vállalt szupermérföldköveket teljesíteni kell. Egyébként a most leköszönő Orbán-kormány is korábban ezzel próbálkozott.
Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján szóba került még a Barátság kőolajvezeték megjavítása is, valamint a választási kampány előtt nyilvánosságra került telefonbeszélgetések Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov között.
Előbbiről a bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy
az Európai Bizottság ajánlata továbbra is áll, hogy uniós pénzből és európai technikai segítséggel javítják meg az orosz olajat szállító vezetéket.
Ezzel kapcsolatosan hozzátették, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt ígérte, a javításokat áprilisban befejezhetik, és azután zavartalanul haladhat az olaj Magyarországra és Szlovákiába.
Szijjártó Péter telefonbeszélgetései a következő uniós csúcson is szóba kerülnek
A sajtótájékoztatón ezenkívül még két kérdés erejéig tértek ki Magyarországra az Európai Bizottság sajtótermében jelen lévő újságírók:
újságírói kérdésre megerősítette Paula Pinho, hogy Ursula von der Leyen a következő, jövő heti informális csúcson fel fogja vetni a tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy Magyarország korábban bizalmas információkat adhatott át Oroszországnak.
Ezenkívül a Brüsszelben felgöngyölített magyar kémhálózat kapcsán indított belső ellenőrzésben voltak előrelépések, a parlamentet már tájékoztatták is erről, ugyanakkor jelenleg több információt nem tudnak elárulni ezzel kapcsolatban. Az ügyben felmerült az Európai Unió melletti magyar állandó képviseletének korábbi vezetője, Várhelyi Olivér jelenlegi uniós biztos érintettsége is.
A Magyar Péter által felvetett euróbevezetés kapcsán üdvözölték azt, hozzátéve, hogy Dánián kívül mindegyik tagállamnak jogi kötelezettsége van ahhoz, hogy csatlakozzon az eurózónához, azonban ennek a menetrendjét és időpontját nem írják elő. Hozzátették, hogy szerintük az euró egy olyan projekt, amelyben jó részt venni.
Ursula von der Leyen ismét egyeztetett Magyar Péterrel
Az Európai Bizottság elnöke kedd délután közölte, hogy ismét telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, akit megválasztott miniszterelnökként nevezett meg az X-en közzétett posztjában.
Közlése szerint a mostani telefonbeszélgetésen a legsürgetőbb feladatokról beszéltek a Tisza Párt elnökével.
Ezzel kapcsolatban – mint az Index írta – három fő pontot jelölt meg: a jogállamiság helyreállítását, a közös európai értékekhez való visszaigazodást, valamint reformokat az európai beruházások által kínált lehetőségek felszabadításáért.
„Magyarország visszatért Európa szívébe, ahová mindig is tartozott” – írta Von der Leyen az X-en, hozzátéve, hogy ez mindenekelőtt a magyar emberek pillanata: „Az ő hangjuké, a méltóságuké és a jövőjüké egy biztonságos, virágzó Magyarországon, egy erős Európán belül.”
Kiemelt kép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nemzetközi sajtótájékoztatót tart az országgyűlési választásokat követően a Hungexpo Kongresszusi Központban 2026. április 13-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)