A vasárnapi választás Orbán Viktor kormányának bukását hozta, amit Brüsszelben és több európai fővárosban is reménykeltő fejleményként értékeltek. Az elmúlt években Magyarország úgynevezett illiberális demokráciája miatt romlott az ország megítélése, és több közös uniós döntést is akadályozott – írta a Financial Times.
A cikk szerint Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kész együtt dolgozni az új magyar kormánnyal, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy még sok feladat áll Magyarország előtt ahhoz, hogy teljes mértékben visszatérjen az európai útra. Uniós diplomaták szerint Magyar Péter erős felhatalmazást kapott a változtatásokra, ami egyben azt is jelenti, hogy Brüsszel magas elvárásokat támaszt vele szemben.
Az unió részéről kiemelt elvárás, hogy Magyarország támogassa az Ukrajnának szánt, több tízmilliárd eurós hitelcsomagot, valamint feloldja az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos vétóját.
Emellett fontosnak tartják az igazságszolgáltatás és az állami intézmények reformját, valamint a korrupció elleni határozott fellépést. Jelenleg mintegy 35 milliárd euró uniós forrás van befagyasztva Magyarország számára, főként jogállamisági aggályok, korrupciós kockázatok és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémák miatt.
A pénzek felszabadításához Magyarországnak összesen 27 feltételt kell teljesítenie, amelyek között szerepel a korrupció elleni intézkedések megerősítése, egyes korábbi kormányzati döntések visszavonása, a menekültügyi szabályozás módosítása, valamint az akadémiai szabadság biztosítása.
Külön vitát jelent, hogy Magyarország nem hajtotta végre az Európai Bíróság menekültügyi döntését, ami miatt napi egymillió eurós bírságot fizet, és ez az összeg már közel 900 millió euróra emelkedett.
Magyar Péter jelezte, hogy csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, létrehoznának egy hazai korrupcióellenes hatóságot, helyreállítanák a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, valamint átalakítanák a közmédiát, amelyet jelenleg sokan kormányzati propagandával vádolnak. Győzelmi beszédében azt mondta, hogy Magyarország ismét erős és megbízható szövetséges lesz az Európai Unióban és a NATO-ban.
Brüsszel ugyanakkor óvatosan közelíti meg a helyzetet, mivel nem szeretné megismételni a lengyel példát, amikor Donald Tusk kormányra kerülése után gyorsan feloldották a forrásokat, de a reformok végrehajtása később akadályokba ütközött. Az uniós döntéshozók attól is tartanak, hogy az átmeneti időszakban Orbán még olyan lépéseket tehet, amelyek megnehezíthetik az új kormány munkáját.
Kiemelt kép: Magyar Péter (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)