Az Index idézi a vonatkozó jogszabályt, eszerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választást követő 19. napon állapítja meg a szavazás országos listás eredményét, ami egyben a mandátumkiosztás alapját is jelenti. Tuzson Bence igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a dátum pontosan május 4-re fog esni.

Hogyan zajlik az Országgyűlés alakuló ülésének összehívása?

Az új Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról az alaptörvény rendelkezik, ennek értelmében az ülést az államfőnek kell összehívnia a választást követő harminc napon belül. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia az új Országgyűlésnek. Ezen az alkalmon a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke először beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról, majd ezután NVB elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről.

A mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján ekkor igazolják megbízatásukat a képviselők, majd tesznek esküt, hivatalosan is elkezdve ezzel a munkájukat.

Ezt követi az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek megválasztása, valamint ekkor már arra is nyílhat esély, hogy állandó bizottságok alakuljanak, ugyanakkor erre egy későbbi időpontban tartott ülésen is sort keríthetnek; az Index szerint erre idáig három alkalommal került sor: 1998-ban, 2006-ban, 2018-ban.

Azt is írták, hogy az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) természetesen a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.

Milyen hatáskörei vannak az ügyvezető kormánynak?

A kormány megbízatásának kezdetéről és végéről szintúgy Magyarország alaptörvénye rendelkezik, ennek értelmében az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg. Ezután a új kormány megalakításáig, vagyis az új kormányfő megválasztásáig és a miniszterek kinevezéséig ügyvezető kormányként látja el feladatait. Mindez a kormány hatásköreinek szűkítésével is jár ez idő alatt:

• Nem ismerheti el nemzetközi szerződés kötelező hatályát.
• Rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

A korábbi miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, de már miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére nem tehet javaslatot, és rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat – írták.

Mennyi idő telik el az alakuló ülés és az új kormány megalakulása között?

Az Országgyűlés alakuló ülése és az új kormány megalakulása között általában két-három hét telik el, az Index felsorolása szerint ez a következő idő intervallumok között zajlott:

• 1998-ban az első Orbán-kormány július 6-án alakult (a parlament alakuló ülése: június 18.).
• 2002-ben a Medgyessy-kormány május 27-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 15.).
• 2006-ban a második Gyurcsány-kormány június 9-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 16.).
• 2010-ben a második Orbán-kormány május 29-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 14.).
• 2014-ben a harmadik Orbán-kormány június 6-án alakult (a parlament alakuló ülése: május 6.).
• 2018-ban a negyedik Orbán-kormány május 18-án alakult (a parlament alakuló ülése: május 8.)
• 2022-ben az ötödik Orbán-kormány május 24-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 2.).

Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg – tették hozzá.

Kiemelt kép: A Parlament épülete (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)