Kifejtette, hogy a beavatkozás két konkrét módon történik: egyrészt politikai tevékenységet végző csoportok jelentős pénzügyi támogatásával, másrészt „cenzúrával és tartalomkorlátozással az online térben”. Hangsúlyozta, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló irányelv keretében bevezetni kívánt gyors reagálású rendszer szerinte „politikai elfogultságú tényellenőrök működését jelenti, vagyis cenzúrát”, amely a konzervatív, nemzeti alapú tartalmakat korlátozza.

Példaként említette Mark Zuckerberg 2025-ben tett kijelentését, amely szerint az Egyesült Államokban működött politikai cenzúra, és azt a tényellenőrök „elfogult módon” alkalmazták és „nyilvánvalóan egy partizán pártpolitikai ideológiai logika alapján korlátozták a konzervatív tartalmakat”. Hozzátette, hogy ezt ott megszüntették, többek között a Donald Trump vezette adminisztráció hivatalba lépésének köszönhetően, míg Brüsszel szerinte „éppen ellenkezőleg”, növelte az ilyen tevékenységekre fordított forrásokat.

Elmondta azt is, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői írásban kérdéseket intéztek a Bizottsághoz arról, kik és milyen elvek alapján korlátoznak tartalmakat, ám „semmiféle választ nem kaptak”. Kiemelte:

2019 és 2023 között 17 milliárd eurót osztottak szét 37 ezer szerződés keretében olyan szervezeteknek, amelyeket „politikai aktivista, ideológiai feladatokat ellátó csoportokként” írt le.

Az államtitkár szerint ezek a szervezetek „folyamatosan támadták Magyarországot” a nemzeti alapú politika miatt. Úgy fogalmazott: az Európai Bizottság az elmúlt években „saját magát politikai szerepbe helyezte”, és ideológiai alapon avatkozik be a folyamatokba.

Hozzátette, hogy szerinte a Bizottság nyíltan támogatja a Tisza Pártot és Magyar Péter, azzal a céllal, hogy „egy nekik kedvezőbb politika valósuljon meg Magyarországon”. Emlékeztetett arra is, hogy

az Európai Parlamentben 35 vitát tartottak Magyarországról, amelyekben a Bizottság „politikai szereplőként lépett fel”.

A nemzetközi helyzetről szólva azt mondta, az orosz–ukrán háború kapcsán a Bizottság „egy unión kívüli ország érdekeit helyezi az uniós tagállamok elé”, és ezzel nyomást gyakorol Magyarországra, különösen Közép-Európára.

Kitért arra is, hogy „titkosszolgálati eszközöktől sem riadnak vissza”, utalva a miniszterelnök és a külügyminiszter nyilvánosságra került kormányzati tárgyalásaira. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország azért tart fenn kapcsolatot Oroszországgal, mert „ez nem a mi háborúnk”, és a béke mielőbbi elérése érdekében szükséges a diplomáciai párbeszéd.

Végül kijelentette:

elutasítják az Európai Bizottság beavatkozását, és üdvözlik az amerikai képviselők levelét, amely „konkrét kérdéseket fogalmaz meg” a politikai beavatkozásról, a finanszírozásról és a cenzúráról.

Hozzátette: míg a Fidesz EP-képviselőinek kérdéseire nem érkezett válasz, „remélik, hogy az amerikai képviselők levelére már reagálni fog a Bizottság”.