Amennyiben hatalomra jut Magyar Péter politikai formációja, akkor a kormányváltás után eltörli a védett benzinárat és a rezsicsökkentést. Noha a párt korifeusai el szokták hárítani azt a kérdést, hogy mit tesznek majd, ha hatalomra jutnak, bizonyos dolgok mégis kiderültek.

Az eddig nyilvánosságra került javaslat szerint:

• eltörölnék a védett üzemanyagárat,
• megszüntetnék a rezsicsökkentést,
• bevezetnék az 1–1,5 százalékos energiafüggetlenségi adót a lakossági megtakarításokra,
• leállítanák az olcsó orosz energia importját, így egy átlagos autóval rendelkező háztartásnál éves szinten akár 1,1 millió forintos többletköltség keletkezhet, miközben az új adó további évi 360 ezer forinttal terhelné a megtakarításokat.

Mindez a szakértők szerint 25 százalékos inflációt eredményezne, ami a Bokros-csomaghoz mérhető gazdasági sokkot okozna Magyarországon.

Noha Magyar Péter tagadja a nyilvánosságra került terveket, a párt gazdasági szakértőinek kijelentéseiből mégis kirajzolódni látszik az igazság, hiszen a tiszás gazdaságpolitikusok egyöntetűen hitet tettek annak valóságtartalma mellett.

Magyar Péter tanácsadója, Surányi György például arról beszélt, hogy el kell törölni a rezsicsökkentést és a védett benzinárat. A Tisza-szigetek előtt rendszeresen előadást tartó egykori jegybankelnök Friderikusz Sándor YouTube-műsorában beszélt a gazdaságpolitikai elképzeléseiről. Kijelentette: „Nem mer senki ilyennel előállni, hogy ezt a rezsitámogatást úgy ahogy van, el kéne felejteni.” Hozzátette: a magyar emberek a rezsicsökkentés miatt sokat pazarolnak: „Ez kifejezetten ellentétes a társadalom érdekével, kifejezetten ellentétes az ország gazdasági érdekével, azért, mert pazarlásra ösztönöz.”

A beszélgetésből kiderült, hogy Surányi nemcsak a rezsicsökkentést ellenzi, hanem az árstopot is: „Nagyon sokan azt mondják, hogy milyen jó ez az ársapka. Egy frászt jó.”

Az Ellenpont szakírója szerint Surányi György kijelentéseinek azért is súlya van, mert a sajtóban Magyar Péter egyik legfontosabb gazdasági programírójaként tartják számon. Többek között ő jegyezte azt a Tisza Párthoz köthető 660 oldalas megszorítócsomag-tervezetet, amelyet tavaly novemberben és decemberben az Index hozott nyilvánosságra. A Tisza-csomagnak elnevezett javaslatcsomag többek közt magában foglalta a személyi jövedelemadó és a társasági adó megemelését, a vagyonadót, valamint a társadalombiztosítási és a nyugdíjrendszer szétverését.

Surányi egyébként tavaly nyáron tűnt fel a Tisza környékén és azóta rendszeresen beszél a megszorítások szükségességéről, így a rezsicsökkentés megszüntetéséről, valamint az édesanyáknak járó adókedvezmények és a 13. havi nyugdíj eltörléséről. Mindez már csak azért is figyelemre méltó, mert az exjegybankelnök volt az egyik megálmodója a rendszerváltás utáni legnagyobb megszorító intézkedésnek, a Bokros-csomagnak.

Hasonló nézetet vall Magyar Péter pártjának Tisza-sziget-alapító energiaügyi szakértője, Holoda Attila is, aki véleményét számos alkalommal kifejtette. Eszerint rezsicsökkentés helyett mindenki vegyen fel egy másik melegítőfelsőt, húzzon fel egy vastagabb zoknit, a családok pedig húzódjanak össze egy szobába. Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter exenergiaügyi tanácsadója a 24.hu-n megjelent interjúban kifejtette: ha hideg van a lakásban, „akkor összehúzódunk egy nagyobb szobába, mert az spórolás. A spórolás meg a fogyasztás, a tudatos fogyasztáscsökkentés közötti különbséget, én folyamatosan ezt szeretném az embereknek és az önkormányzatoknak magyarázni” – mondta Holoda.

Mint azt a hirado.hu is megírta: Holoda azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a rezsicsökkentést átverésnek nevezte. Így fogalmazott: az „állami beavatkozásnak feltüntetett dolog az egyrészt igazságtalan, mert ugye mindenkinek ugyanazt a mértékű kedvezményt adja”. Okfejtését azzal folytatta, hogy „talán ez az egyetlen, ahol úgy tudunk lépni, hogy nem okoz majd anyagi megterhelést, mert fölveszünk majd egy másik melegítőfelsőt, fölveszünk majd egy vastagabb zoknit, éppúgy mint a skandináv országokban. Ott 18-19 fok van a házakban” – mondta Holoda Attila.

Az orosz energiahordozók ellen is számtalan esetben érvelt, mégpedig úgy, hogy gondolatai tökéletesen illeszkedtek a Tisza energiaátállási tervével, valamint egybecsengtek a Kapitány István által ismertetettekkel.

Bod Péter Ákos is így gondolkozik. Az egykori jegybankelnök az utóbbi időben rendszeresen szerepel a Tisza-szigetek rendezvényein, és maga is elismerte, hogy tanácsokat ad a Tisza vezetőinek. Sajtóinformációk alapján tudni, hogy néhány héttel ezelőtt a Magyar Péterhez közel álló Puzsér Róbert humorista kávézójában kampányolt. Arról beszélt, hogy a fiataloknak és a gyerekes anyáknak nem kellene kedvezményt adni: „Mi most az osztogatás? Hogy az adóterhelést leviszik. És akkor genderalapon. Gondoltuk volna ezt valaha, hogy genderelapon adózunk ebben az országban? Ha férfi, akkor fizet, ha nő, és van gyerek, akkor nem fizet. 25 éves nem fizet, 26 éves fizet szja-t. Most erre tessék csomót kötni.”

Magyar Péter tanácsadója tehát nemcsak az édesanyák adókedvezményét törölné el – ahogy az szerepel is a Tisza Párt augusztusban kiszivárgott megszorítócsomagjában, – hanem a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét is elvenné. Ez azt jelenti, hogy egy átlagkereső (a KSH adatai szerint 2026 januárjában az átlagkereset bruttó 756 400 forint volt – a szerk.) fiatal, vagy többgyermekes édesanya fizetése havi 113 460 forinttal, éves szinten pedig 1 361 520 forinttal csökkenne. Természetesen ezenfelül további keresetcsökkenést okozna a személyi jövedelemadó tervezett háromkulcsos emelése is.

Bod Péter Ákos továbbá arról is beszélt, hogy „minden rendes országban Svédországtól Spanyolországig a vagyonokat megadóztatják, csak nálunk nem. A magyaroknál ez neuralgikus pont”.

A Nők40 programot is kritizálta, szerinte az lenne igazságos, ha a férfiak vonulnának hamarabb nyugdíjba. Kijelentette: „A férfiaknak kellene előbb nyugdíjba vonulni, merthogy nem élnek addig”, mint a nők. A nyugdíjrendszer kapcsán pedig ezt mondta: „Hozzá kell nyúlni akkor nyilván a nyugdíjrendszerhez (…). Hozzá kell nyúlni az adórendszerhez, ami teljesen abszurd.” Bod Péter Ákos továbbá kritizálta a fix 3 százalékos lakáshitelt is, amit túl nagy tehernek tart az államkasszára nézve: „Korosztályilag emlékszünk arra még, hogy volt az OTP, felvettem az OTP-t a ’80-as években, ígértem gyereket, fölvettem három százalékra az OTP-t, aztán jött a rendszerváltozás, jött az inflációs hullám, harmincszázalékos árindex, és akkor ott volt a kormány, hogy a három százalék és a harminc százalék közötti részt ki kell tölteni az adófizetőknek. A rövid válasz tehát, hogy ki kapja a terhet? Hát a következő generáció.”

Mindez tökéletesen egybevág a Tisza Párt valódi programjával. Ennek főbb pontjai:

• jövedelemadó-emelés: többkulcsos jövedelemadó, amelyben már az átlagkeresetet is 22 százalékos adó terhelné,
• társaságiadó-emelés: többkulcsos társaságiadó-emelés, brutális, akár 40 százalékos osztalékadó,
• családtámogatások megvágása: családi adókedvezmény lefelezése, gyed eltörlése,
• vagyonadó,
• tb-rendszer szétverése: a jelenlegi szolidaritáson alapuló társadalombiztosítási rendszer szétverése, magánegészségyügy és a magánbiztosítók helyzetbe hozása a nyugdíjrendszerben is,
• nyugdíjadó, 13 és 14 havi nyugdíj megszüntetése.

Mindemellé Magyar Péter szakértője, Bokros Lajos még az ingatlanadót is bevezetné.

Az egykori, hírhedt megszorítócsomag atyja ugyanis kijelentette: „Nagyobb szerepet kell tulajdonítani a jövőben az önkormányzati adóknak. (…) Az ingatlanadó az a legjobb önkormányzati saját bevételtípus.” Azt is mondta: „Magyarországon alig van ingatlanadó. Hát ez a baj. Én ezt már 25 éve papolom, hogy igenis az ingatlanok megadóztatása rendkívül fontos bevételi lehetőségeket teremtene az önkormányzatoknak, de hát ezt mind a baloldali, mind jobboldali kormányok egyaránt megutálták. Pedig az ingatlanadó azért a legkitűnőbb önkormányzati adófajta, mert ennek az alapja, az adóalap az nem mozog. Nem tud vándorolni az ingatlan. Az ingatlan az ott van.”

Szakértők egybehangzó vélekedése szerint Bokros nem csak a luxusingatlanokat adóztatná meg, minden háztulajdonost megsarcolna. A nyugdíjasokat is.

Ismert: Magyarországon kiemelkedően magas a saját ingatlanban élők száma, az Európai Unióban a harmadik legjobb helyen állunk. Az Eurostat adatai szerint egész pontosan a lakosság 91,6 százaléka lakik saját lakásban, ami közel másfélszerese az uniós átlagnak (68,4 százalék). Mindez azt jelenti, hogy a Bokros-féle új adó 10-ből 9 embert közvetlenül érintene, de az albérletek ára is megugorhat, hiszen a bérbeadók az új adót a bérlőkre terhelnék tovább.

A Tisza szakértői tehát Magyar Péter pártjának gazdasági téziseivel egybehangzó módon nyilatkoznak.

Noha a pártvezér tagadja az összefüggést, a Tisza kiugrott egyházpolitikai vezetője, Csercsa Balázs által nyilvánosságra hozott dokumentumok minden kétséget eloszlatnak: Kapitány István csapata brutális megszorító intézkedéseket tervez.

A hirado.hu is megírta, hogy egy esetleges kormányváltást követően:

• Magyarországot azonnal leválasztanák az olcsó orosz energiahordozókról, hogy helyette drága, nyugati importtal fedeznék az ország szükségletét,
• privatizálnák az MVM és a Mol egy részét,
• új adónemmel, az energiafüggetlenségi adóval terhelnék a magyar emberek pénztárcáját,
• egy másik új adónemmel 1-1,5 százalékos adóval terhelné a lakossági megtakarításokat.

Ismert: a Csercsa Balázs által nyilvánosságra hozott terv előtt Kapitány István több alkalommal is beszélt az olcsó orosz energiáról történő leválás szükségességéről.

Magyar Péter energetikai tanácsadója szerint a kormány túl sokszor avatkozik bele a multik dolgába, ezért nem kell a rezsicsökkentés, és vissza kell vonni a védett árat és az árréscsökkentést.

Amennyiben a Shellből érkezett Kapitány István javaslata megvalósulna, nagyságrendileg évi 1,8 millió forinttal kevesebb jutna egy magyar családnak.

Az Origo mutatott rá arra, hogy az Európai Bizottság szemét egyre jobban szúrják az energiaárakat fékező intézkedések, és azok kivezetését akarják elérni. Brüsszel szerint a tartós árstopok torzítják a piacot és növelhetik az inflációt, ezért más támogatási formákat szorgalmaznak. Az Európai Bizottság az üzemanyagok védett árának kivezetését vagy korlátozását követeli a tagállamoktól. Lengyelország eközben mérsékelte az üzemanyagokra vonatkozó áfát és jövedéki adót, ami havi 1,6 milliárd zloty (370 millió euró) bevételkiesést okoz. Ezt a kormány az energiacégek profitjára kivetett különadóval kívánja ellensúlyozni, vagyis követné Orbán Viktor példáját.

A jelenlegi védőmechanizmusok lebontása súlyos következményekkel járhat a magyar háztartások számára – ezt már Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője mondta. A szakértő a Világgazdaságnak kifejtette, hogy a tiszás energiaterv a nemzetközi árrobbanást közvetlenül engedné begyűrűzni, ami érdemi rezsinövekedést okozhat. Hortay Olivér kiemelte, hogy most különösen kockázatos lenne feladni a jelenlegi védőmechanizmusokat. Hangsúlyozta, hogy a Tisza energiapolitikai elképzelései növelnék a háztartások terheit, és kiszolgáltatottabbá tennék Magyarországot.

„Egy olyan időszakban, amikor világszerte emelkednek az olaj-, gáz- és villamosenergia-árak, a hatósági árakhoz kapcsolódó védőmechanizmusok visszavonása komoly társadalmi kockázatokkal járna” – mondta Hortay Olivér, aki úgy látja, a tiszás energiaterv a hazai energiacégek mozgásterét is szűkítené. Ez visszafordítaná az elmúlt több mint egy évtized eredményeit, és ismét erősítené a nemzetközi energiacégek befolyását a magyar piacon.

Hasonlóan gondolkodik Csercsa Balázs is, aki nyilvánosságra hozta: a Tisza energetikai programja Kapitány István vezetésével készül, aki nemrég még a Shell egyik csúcsvezetője volt. A kiugrott tiszás rámutatott, hogy Kapitány István nagyvállalati háttérrel rendelkezik, és továbbra is a nagyvállalati érdekeket szeretné kiszolgálni.

Kiemelt kép: Magyar Péter és Kapitány István (Forrás: Facebook)