Ahogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf fogalmazott, választanunk kell: engedünk-e az idegen hatalmak nyomásának, alárendelve magunkat a mások háborújának, vagy megőrizzük szuverenitásunkat, és a diplomácia eszközeivel küzdünk azért, hogy országunk kimaradjon a pusztításból. Úgy hisszük,
a magyar emberek javát és gazdaságunk erejét nem egy idegen háború tüzében kell elégetni, hanem saját jövőnk építésére kell fordítani
– hangoztatta a miniszter.
Mint mondta, békétlen és forrongó korszakot élünk, amelyben fájdalmas élességgel igazolódik a régi bölcsesség: a békéhez erő kell. „Mi pedig elkötelezetten építjük ezt a high-tech, 21. századi erőt” – tette hozzá.
Kapcsolódó tartalom
A miniszter kifejtette: a honvédség az elmúlt tizenhat esztendőben hatalmas utat járt be, és az utolsó négy év mutatta meg igazán az elvégzett építkezés valódi értékét.
Egy korábban meggyengült, fegyvernemi képességeit vesztett, eszközeiben és létszámában hiányt szenvedő haderőből egy modern, a haza védelmére minden tekintetben alkalmas honvédséget kovácsoltak és kovácsolnak.
Újraépítették a nehézfegyverzetű alakulatokat, élvonalbeli helikopterekre és korszerű légi flottára cserélték a múltat idéző eszközparkot.
Megújult a katonák egyéni felszerelése és fegyverzete, újjáéledt a hazai hadiipar, és fél évszázad után ismét laktanya épül Magyarországon, Szolnokon, a többi laktanya pedig megújult. A miniszter szerint azonban a feladatok sosem fogynak el, és a hiányosságok keresői mindig találnak kritizálni valót, de a változás iránya és mértéke vitathatatlan.
„Ezt a megújulást a társadalom is elismeri: a katonai pálya ismét méltó és vonzó hivatássá vált. Örömteli, hogy
egyre több fiatal kötelezi el magát hivatásosként a haza védelme mellett, és a területvédelmi ezredek felállítása is igazolja tartalékos rendszerünk sikerét”
– mondta a tárcavezető.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a klub tagjainak üzenve azt mondta: ez a közösség egy tiszteletre méltó intézmény, olyan biztos pont, ahol a katona számíthat bajtársára, és ahol mindannyian érezhetik azt a támogató hátországot, amelyet a Magyar Honvédség hivatott nyújtani.
Mint fogalmazott, „mindannyian e szövetség örökösei vagyunk, s egyben építői is a közös jövőnek.
A honvédség valódi nemzeti intézmény, amely nem csupán kormányzati nyilatkozatokban létezik,
hanem – amint azt mai találkozónk is fényesen bizonyítja – hús-vér közösségként él tovább”.
Ahogy a miniszter hangsúlyozta, a céljuk rendíthetetlen: aki egyszer felesküdött a haza védelmére, az a szolgálat után is maradjon a honvédelmi közösség megbecsült tagja.
Kiemelte: ezt az elkötelezettséget mélyíti tovább az együttműködési megállapodás a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségével, valamint az a Belügyminisztérium idősotthonokért felelős háttérintézményével aláírt együttműködési szándéknyilatkozat, amely három helyőrségben (Budapest, Székesfehérvár, Szolnok) célzottan a nyugállományú katonák idősotthoni elhelyezését segíti elő.
Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke az ünnepségen az egybegyűlteknek azt mondta: az a tudás, tapasztalat, tanítás, amellyel felvérteztek minket, tette alkalmassá a magyar honvédséget, hogy helyt álljon itthon, külföldön, a NATO-ban és az európai uniós missziókban.
„Amilyen közösséget felépítettek, ahogy támogatják egymást, elmondják a civileknek, unokáknak élményeiket, az mind támogatás nekünk, hogy elhiggyék, jó katonának lenni” – fogalmazott.
A vezérkari főnök hangsúlyozta:
„mi minden magyar embert szolgálunk, függetlenül meggyőződésétől, életkorától és minden mástól.
Mi arra tettük fel az életünket, hogy legyen Magyarország, legyen egy erős magyar honvédség.”
Kiemelt kép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2026. március 17-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)