A tiszás energiaátállást a magyar emberekkel fizettetné meg a párt gazdasági vezetője

| Szerző: hirado.hu
Egy 2025 nyarán adott rádiós interjúban Kapitány István arról beszélt, hogy az energiaátállás jelentős költségekkel jár, amelyeket a költségvetésen keresztül kell fedezni. A Tisza Párt gazdasági szakembere úgy fogalmazott: „A politikusnak bele kell állni abba, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet kedves választók, és el is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit”.

A napokban nyilvánosságra került egy, a párthoz köthető energiaterv, amelyet Csercsa Balázs, a párt egykori munkatársa ismertetett. A dokumentum szerint több, a lakosságot közvetlenül érintő intézkedés is szerepel a tervek között – közölte a Mandiner.

A javaslat értelmében megszűnne a rezsicsökkentés, ami a számítások szerint jelentős költségnövekedést eredményezne a háztartások számára. Az átlagos éves rezsiköltség a jelenlegi 250–350 ezer forintról akár egymillió forint körüli szintre emelkedhetne. Egy átlagos család esetében ez havi szinten mintegy 31 ezer forintos többletet jelenthet a gázszámlában, míg az áramszámla körülbelül 16 ezer forinttal növekedhetne.

A tervek között szerepel a védett üzemanyagár kivezetése is, amelynek következtében a benzin ára meghaladhatná az ezer forintot literenként. Egy átlagos család havi üzemanyagköltsége így számítások szerint mintegy 48 600 forinttal nőhetne.

A dokumentum kitér arra is, hogy

különadót vetnének ki a lakossági megtakarításokra, amelyet „energiafüggetlenségi” adóként neveznének meg. Ennek mértéke 1–1,5 százalék lehetne, ami éves szinten 240–360 milliárd forint bevételt jelentene.

Az energiaterv részeként felmerül a nagy hazai energetikai vállalatok értékesítése is, köztük a Mol és az MVM esetében. A dokumentum szerint ezek a cégek jelenleg stabil piaci helyzettel rendelkeznek, így értékesítésük iránt nemzetközi érdeklődés is mutatkozhat.

A szakértői becslések szerint

az orosz energiahordozókról való leválás jelentős költségekkel járna. Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója korábban arról beszélt, hogy ez évente mintegy 500–600 millió dollárba kerülhet, míg egyes infrastruktúrák átalakítása egyszeri 500–700 millió dolláros beruházást igényelne.

A tervek kapcsán felmerül az is, hogy Magyarország energiaellátása jelentős részben jelenleg is az orosz forrásokra épül, így egy gyors átállás komoly gazdasági kihívásokat jelenthet.

A vita középpontjában az áll, hogy az energiaátmenet költségeit milyen módon és milyen mértékben viselné a lakosság, illetve a gazdaság szereplői.

 A kiemelt kép forrása: Facebook.com

Kell még valamit mondanom, Ildikó? podcast

Ajánljuk még