A nyilvánosságra került dokumentum szerint az intézkedések alapja az orosz energiahordozóktól való leválás, a hatósági árszabályozás megszüntetése, valamint a hazai szereplők előnyben részesítésének felszámolása lenne. A terv illeszkedik az Európai Bizottság iránymutatásaihoz és az ukrán törekvésekhez, amelyek az olcsó orosz energia kivezetését szorgalmazzák. Elemzők szerint mindez a jelenlegi rezsicsökkentési rendszer fenntarthatóságát is megkérdőjelezheti, és hosszabb távon az energiaszektor privatizációját is előkészítheti – közölte az Alapjogokért Központ.
A program konkrét lépéseket is tartalmaz. Ezek közé tartozik a lakossági gáz- és villamosenergia-árak piacosítása, az üzemanyagok árvédelmének megszüntetése, valamint egy új, úgynevezett „energiafüggetlenségi adó” bevezetése.
A rezsivédett árak eltörlése a jelenlegi becslések szerint havi akár 120 ezer forintos többletterhet jelenthet a családok számára. Jelenleg egy átlagos háztartás körülbelül 20 ezer forintot költ áramra és gázra, azonban az olcsó orosz energia kiesése, valamint a nemzetközi, például az iráni konfliktus és az ukrán olajblokád okozta piaci hatások miatt a költségek akár többszörösükre emelkedhetnek.
A helyzetet tovább súlyosbíthatja az energetikai vállalatok – köztük a MOL és az MVM – részleges vagy teljes piacosítása, amely további havi 10–20 ezer forintos többletet eredményezhet a fogyasztók számára.
Kapcsolódó tartalom
Az üzemanyagárak szintén jelentősen növekedhetnek.
A becslések szerint a benzin ára akár az 1000–1200 forintos szintet is elérheti literenként, ami egy átlagos, havi 40 literes fogyasztással számolva mintegy 25 ezer forintos többletköltséget jelenthet.
A tervezet része egy új energiaadó is, amely a számítások szerint egy kétkeresős, megtakarítással rendelkező család esetében havi mintegy 17 ezer forintos elvonást jelenthet. Az adó részben a MOL Dunai Finomítójának átállítását szolgáló, több száz milliárd forintos beruházás finanszírozását célozná.
Összességében
a Tisza energiaátállási terve havi szinten mintegy 145 ezer forintos, éves szinten pedig közel 1,8 millió forintos többletterhet jelenthet a magyar háztartások számára.
A közvetlen költségeken túl a rezsiemelkedés inflációs hatásai is jelentősek lehetnek, amelyek az élelmiszerek, a szolgáltatások és a szállítási költségek drágulásán keresztül az élet számos területét érintenék.
A kiemelt kép forrása: Facebook