„Az elmúlt napokban tartott választási rendezvények (gyűlések) rendőri biztosításával kapcsolatos észrevételek, kritikák tisztázása érdekében” kiadott közlemény szerint a választással összefüggő véleménynyilvánító rendezvényekre is a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezései irányadók, miszerint
„mindenkinek joga van ahhoz, hogy (…) békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen”.
A gyűlés szervezője az, aki a résztvevőket a gyűlésen való részvételre nyilvánosan felhívja, a gyűlést meghirdeti, továbbá a gyűlést megszervezi, és azt vezeti, azaz – az előírásoknak megfelelően bejelentett és a gyülekezési hatóság által tudomásul vett – gyűlés rendjét és lefolyását annak vezetője (szervezője) határozza meg,
„így – többek között – dönt a szó megadásáról és megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról, illetve megteszi a rend biztosítása, illetve fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket”
– írták.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a gyűlés vezetője a gyűlésről kizárhatja azt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja, és akit kizártak, annak a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia. Ha a kizárt személy a helyszínt nem hagyja el, a gyűlés helyszínéről a vezető eltávolíttatja. Ha a kizárt személynek a gyűlésen való további jelenléte a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül veszélyezteti, illetve az mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a kizárt személy eltávolításában a gyűlés vezetője a rendőrség közreműködését kérheti.
A fentiekből következik, hogy az előírások szerint folyó gyűléseken elsősorban – bizonyos tekintetben kizárólagosan – a szervező akarata érvényesül, azaz neki van joga, hogy adott területen és időben a rendezvényét megtartsa, véleményét kinyilvánítsa, illetve az általa meghatározott személynek ezt lehetővé tegye.
A résztvevőknek pedig joga van ahhoz, hogy a véleményüket megismertessék, közösen kifejezzék, és ebben őket senki se akadályozza – mutattak rá.
Hozzátették, amennyiben a szervező úgy ítéli meg, hogy valamely magatartás a gyűlést súlyosan megzavarja, például a fenti jogokat korlátozza, akkor az ilyen magatartást tanúsító embert a rendezvényről kizárhatja (távozásra szólíthatja fel, eltávolíttathatja vagy a belépését megtagadhatja).
„Az említett jogok érvényesülésének feltétele, hogy azokat mások tiszteletben tartsák, tartózkodjanak minden olyan magatartástól, ami a békés gyülekezési jog gyakorlását zavarja vagy ellehetetleníti”
– emelték ki. Kitértek arra is,
a rendőrség feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, valamint a gyűléseken a közrend fenntartását, és a megfelelő intézkedésekkel biztosítsa, hogy a gyűlést harmadik fél ne zavarja meg.
Hangsúlyozták, hogy
a rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el, és a gyűléseken – vagy azok közvetlen közelében – csak akkor vannak rendőrök, ha előzetesen a közbiztonságot fenyegető megalapozott információk merülnek fel vagy rivalizáló, úgynevezett versengő rendezvényeket kell biztosítani.
A törvénynek megfelelően, a bejelentéstől kezdve, a rendőrség képviselője kapcsolatot tart a szervezővel, jellemzően a gyűlés kezdetétől jelen van, és szükség esetén intézkedik – közölték, hozzátéve, „ezen eljárásunk nem új keletű; évtizedes gyakorlatunk szerint – a törvénynek megfelelve – a szervezőre hagyjuk az ilyen rendezvények lebonyolításának feladatait, ugyanis bízunk a résztvevők jogkövető magatartásában és minden honfitársunk jóhiszeműségében”.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)