Bóka János: A Tisza Párt környékén meglepően sok a külföldi szolgálat, kém, ügynök

| Szerző: hirado.hu
A Tisza Párt környékén meglepően sok a külföldi szolgálat, hálózati személy, ügynök, kém, és ez rengeteg kérdést vet fel – mondta Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcast szerdán közzétett epizódjában.

„Mi mindig is azt mondtuk, hogy a Tisza Párt politikai értelemben egy ilyen báb, egy megbízotti feladatot lát el, de itt most már sokkal súlyosabb állításokról van szó. Itt arról van szó, hogy a Tisza Párt környékén meglepően sok külföldi szolgálat, meg hálózati személy, meg ügynök, meg kém kering, és ez innentől kezdve rengeteg kérdést felvet” – mondta a miniszter, aki Csuhaj Ildikóval, az M5 csatorna vezető szerkesztőjével beszélgetett a podcastban.

Ezt ki kell vizsgálni. Míg a tiszás kémbotrányban ténybeli állítások vannak, addig a másik oldal által felvetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és orosz kollégája közti kapcsolat esetében csak feltételezések, összeesküvés-elméletek, „politikai kitalációk”. Ez politikai célokat szolgál. Előkészíti azt a forgatókönyvet, amit

„eddig szerintem a Tisza Párt és a szimpatizánsai nem vettek komolyan, de most már komolyan kell venniük, hogy április 12-én a Fidesz–KDNP győzelmet fog aratni”

– mondta a miniszter.

Ezt a Tisza Párt szimpatizánsai eddig elképzelhetetlennek tartották, s az egyetlen kézzelfogható magyarázat, amit a saját híveiknek, meg a nemzetközi támogatóiknak el tudnak mondani, hogy orosz művelet, külső beavatkozás nélkül elképzelhetetlen, hogy elveszítsék a választást. Ennek az előkészítése zajlik – mondta Bóka János.

A választásokról szólva a kormánypárti politikus azt mondta:

„mi választásokat szoktunk nyerni, nem közvélemény-kutatásokat”.

A Medián által publikált közvélemény-kutatások a választási kampány részét képezik, politikai kommunikációs célokat szolgálnak. „Szerintem a választás eredményének olyan nagyon sok köze nem lesz a Medián által mért eredményekhez” – jegyezte meg a cég által közölt szerdai kutatásra utalva.

A miniszter beszélt arról is, hogy a szerdai kormányülésen az igazságügyi miniszter ismertette a Panyi Szabolcs újságíróval kapcsolatos jelentést. A kormány megvitatta, hogy a kormányzati szerveknek milyen feladata van ezekben a kérdésekben.

Ha a kormány megítélése szerint állam elleni bűncselekmény valósult meg, akkor a kormányzatnak feljelentési kötelezettsége van – jegyezte meg Bóka János.

Panyi Szabolcs elismerte, hogy a Szijjártó-Lavrov beszélgetés leiratát egy külföldi titkosszolgálattól kapta meg. (…) A szolgálattal együttműködve aktív információs tevékenységet, azaz műveleti tevékenységet folytat Magyarország területén. Ez szerintem felháborító, és ennek nyilvánvalóan nemcsak politikai, hanem jogi következménye is kell, hogy legyen”

– mondta a miniszter.

A tényekből kirajzolódik „egy összehangolt titkosszolgálati tevékenység Magyarország területén, amit külföldi szolgálatok végeznek azzal a céllal, hogy a választási kampányt befolyásolják a Tisza Párt közreműködésével és a Tisza Párt érdekében – mondta Bóka János.

Abban az esetben ha az újságíró tudatosan információkat adott át egy külföldi szervezetnek, ami információszerzéssel foglalkozik, ez már önmagában is tényállásszerű, de ennek a mérlegelése szakemberek feladata, nem a politikáé – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök bejelentette, ha nem jön olaj a Barátság kőolajvezetéken Ukrajnából, akkor Magyarországról nem fog gáz menni Ukrajnába, Bóka János elmondta: az Energiaügyi Minisztérium feladata a fokozatos leállítás menetrendjének kidolgozása.

„Megmondtuk a kezdet kezdetén, hogy ha az ukránok úgy döntenek, hogy Magyarországgal szemben olajembargót, olajblokádot vezetnek be, az energiafegyver alkalmazásához nyúlnak, akkor Magyarország minden rendelkezésére álló eszközt föl fog használni a nemzeti érdekek érvényesítése céljából”

– mondta a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság a SAFE program keretében lehívható védelmi hitelt megítélte uniós országoknak, ám Magyarország esetében nincs döntés, a miniszter elmondta: a magyar terv elbírálása több mint 110 napja húzódik, miközben átlagosan a tervek elbírálása a bizottságnak eddig legfeljebb 60 napig tartott, s a bizottság nem is jelzi, mi a problémája.

„Ez nyilvánvaló kettős mérce és nyilvánvaló a tagállamok közötti egyenlő bánásmódnak a sérelme, de ez a jogi megítélés. A politikai megítélése pedig az, hogy a bizottság nyilvánvalóan politikai szempontoktól teszi függővé a magyar tervnek a jóváhagyását. Én azt gondolom, hogy meg akarják várni vele a magyar választást (…), ez önmagában véve is beavatkozás a magyar választási kampányba” – mutatott rá Bóka János.

Kiemelt kép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

Kell még valamit mondanom, Ildikó? podcast

Ajánljuk még