A Mol tulajdonosi szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. A rendszerváltást követő privatizáció után a vállalat fokozatosan kikerült az állami dominancia alól, és a 2000-es évekre a külföldi befektetők kerültek többségbe. Fordulatot 2011 hozott, amikor a magyar állam visszavásárolta az orosz Surgutneftegas részesedését, ezzel erősítve jelenlétét egy stratégiai jelentőségű energiacégben – közölte az Index.
Az elmúlt években az állami tulajdon egy része alapítványi struktúrákba került, így például a Corvinus Egyetemhez köthető alapítványhoz és az MCC-t fenntartó szervezethez. Ezek az alapítványok jelenleg a részvények mintegy negyedét kezelik, ami jelentős, több száz milliárd forintos értéket képvisel.
A Mol szerepe időközben tovább erősödött a régióban: a vállalat nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában és Horvátországban is meghatározó piaci szereplő. Emellett új terjeszkedési lépések is napirenden vannak, például a szerbiai energetikai piacon való jelenlét bővítése, ami tovább növelheti a cég súlyát a közép- és délkelet-európai térségben.
Ebben a helyzetben különös figyelmet kapnak Tarr Zoltán szavai, aki szerint:
„A Molnál az egész vezetői és tulajdonosi struktúrával foglalkozni kell, erre terveink is vannak.”
A felvetések alapján felmerülhet a tulajdonosi szerkezet átalakítása is. Szakértők szerint azonban egy esetleges állami részesedés-növelés a költségvetési helyzet miatt kevéssé reális, így inkább az állami vagy alapítványi tulajdonban lévő részvények értékesítése kerülhet szóba.
Ez ugyan rövid távon pénzügyi forrást jelenthetne, hosszabb távon azonban komoly kérdéseket vet fel.
Amennyiben a hazai befektetői kör nem tud vagy nem kíván részt venni egy ilyen tranzakcióban, úgy megnyílhat a lehetőség a külföldi szereplők előtt.
A politikai és szakmai háttér is ebbe az irányba mutathat.
A Tisza Párthoz köthető egyes szakemberek jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek az energetikai szektorban, ami egy esetleges nemzetközi befektetői kör megjelenését is valószínűsítheti.
A Mol tulajdonosi szerkezetének esetleges átalakítása nem csupán gazdasági kérdés. A vállalat növekvő stratégiai jelentősége miatt minden ilyen lépés hatással lehet az ország energiaellátására és szuverenitására is, így hosszabb távon meghatározhatja Magyarország helyzetét az európai energetikai térben.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)