Csak egy füves cigi: három fiatalember rágyújtott, kettő életben maradt – esetek a droghasználók világából (1. rész)

| Szerző: Udvardy Zoltán
Egy igazságügyi területen dolgozó, nevének elhallgatását kérő szakember – aki némi rálátással rendelkezik a fiatalkorú bűnelkövetők, közöttük a drogbűncselekményt elkövetők világára – által elmesélt történeteket elevenít fel sorozatunk. Sorozatunkban a drogok felhasználóinak s egyben áldozatainak esetei mellett a kábítószer-terjesztés és -fogyasztás elleni fellépésekről szóló, illetve a hatósági fellépést elítélő, azt lejáratni igyekvő cikkekre is kitérünk.

„Látom megkínzott arcotok / Csodás virágzó szátok”

(Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút)

Három egyetemista, mint a mesében, elsétált a Városligetbe. Úgy gondolták, lazulnak egyet az „ostoba rezsim” által oktalanul tiltott, finom, lágy droggal. Csakhogy ez a mese rémmesévé változott. A fiatalok rövidesen borzalmas állapotba kerültek. Miért halt meg az egyikük? És miképpen veszítette életét egy 14 éves fiú is – a naponta a hazai rádiókban hallható, magyar slágerben is népszerűsített marihuána fogyasztása következtében?

Még aznap elhunyt

„Sokat sejtet, ha olyan aktát kap kézhez az ember, amelyben a drogbűncselekmény egyetlen áldozatának adatai, elérhetőségei sem szerepelnek. Ebben az esetben számos adat állt rendelkezésemre az elkövetőkről, vagy legalábbis azokról a magukat szokás szerint ártatlannak és az ügyben a legkevésbé sem érintettnek beállító dílerekről, akik eladták a tudatmódosító anyagot a három áldozatnak” – meséli forrásunk.

A hivatalnak ez esetben a terjesztői, értékesítői körrel kapcsolatban voltak feladatai; érdekes viszont felidézni, mi történt azokkal, akik vásároltak tőlük.

Mindhárman egyetemisták voltak; egy kellemes, kora nyári délutánon a három évfolyamtárs, egy budapesti egyetem nappali tagozatos hallgatói úgy döntöttek, elmennek a Városligetbe, lazulni egyet. Hogy a lazulás teljes legyen, a három fiatalember egy neppertől úgynevezett füvet vásárolt.

Lepihentek egy padra, és

elszívták a „spanglikat”; akkor még nem is sejtették, hogy hármuk közül az egyiküknek ez már a végső megpihenés lesz.

Nem tudunk arról, hogy a három szerencsétlen áldozat tünetei milyen gyorsan jelentkeztek. Tény, hogy a három fiatalhoz egy idő múlva, még a délután folyamán mentőt hívtak, mert kettejüknél súlyos rosszullét tünetei mutatkoztak, míg harmadik társuk mélyen elaludt.

Annyira mélyen, hogy a kiérkező mentők már nem tudták felébreszteni. A fiatalember még aznap elhunyt.

„Tiszta, lekezeletlen füvet nem kap sehol!”

„Egy marihuánás cigarettától, egyszerű fűtől?” – kérdezzük a szakembert.

„Milyen fűről beszélünk? Vagy inkább: milyen összetevőkről?” – kérdez vissza. „Mert hogy amit maga egy utcai dílertől, úgynevezett fűként megvásárol, annak a kannabisz bizony csak az egyik összetevője! Úgynevezett tiszta, lekezeletlen füvet nem kap sehol.”


A szakember elmondja: a drogterjesztők rendszerint „kezelik” ezzel-azzal a marihuánát, mielőtt azt a bűnszervezet árusainak, a szórakozóhelyeken, utcasarkokon árusító dílereknek továbbítanák.

Lefújják például „mindenféle mérgekkel” a nagyobb hatás kedvéért.

Lekezelt halál

Az illegális droglaboratóriumok gyakran azért „kezelik” terjesztett anyagaikat, hogy kevesebbet használjanak fel a drágább, „tiszta” alapanyagokból, ám növeljék a piacra dobott mennyiséget. Bár ez az eljárás valóban pénzt takarít meg a drogárusoknak, a veszélyes és tisztességtelen magatartás – melynek során nemcsak a füvet, de az emberi életet is lekezelik, semmibe veszik – emberi életeket kockáztat.

Előfordul tehát, hogy a drogokat más anyagokkal, például fentanillal keverik. Máskor veszélyes méreganyagokkal vegyítik – ólommal például –, amelyek fogyasztása súlyos egészségkárosodással jár.

Íme néhány olyan anyag, amelyet e lelkiismeretlen bűnözők felhasználnak a különféle füvek hatásának fokozására: fentanil, kokain, heroin, metamfetamin, ketamin.

Sajnos az úgynevezett füvezők megmérgezése tovább súlyosbítja a droghasználat okozta válságot. Az Egyesült Államokban például a fentanil-összetevő az opioid-túladagolásos halálesetek egyik fő oka. A fentanillal kevert fű gyakori és veszélyes – figyelmeztet az Aliyahealthgroup.com.

Esetünkben valami olyan összetevő kerülhetett a lazulni vágyó fiatalok cigarettájába, ami súlyos, sőt, a három áldozat közül az egyikük esetében halálos mérgezést okozott. A gyilkos cigaretta összetevőit – hiszen elszívták a megvásárolt füves cigarettákat – nem sikerült kideríteni, és szokás szerint az eladással gyanúsított díler természetesen „csak átvette valakitől” a ezeket a szálakat, aki szintén csak úgy beszerezte.

Nyitott ablak a nyitott társadalomra

A kannabisz terjesztése mellett gyanúsan elfogult médiatermékek állandó mantrája közben nem nagyon jut felület az olyan esetek ismertetésre sem – teszi hozzá a szakember – mint azé a 14 év körüli fiúé, aki egy házibulin elszívott egy marihuánás cigarettát, és szorongásos roham tört ki rajta.

Úgy érezte, halálos veszedelemben van abban a szobában, ahol éppen tartózkodott. Így aztán távozott is onnan: a nyitott ablakon keresztül. A buli a hatodik emeleten volt.

Ez a „fű”, a kannabisz, avagy az indiai kender szárított virága, amelyet marihuána néven is emlegetnek, olyan hallucinogén drog, amelyet pszichoaktív és élettani hatásai miatt használnak: miközben a rosszul tájékozott vagy éppen tudatlan ember kizárólag a szer nyugtató, szorongáscsökkentő hatásait emlegetik, használatával kapcsolatban szeretnek megfeledkezni arról, hogy a kezdeti feldobottság után a fogyasztó lehangoltnak érzi magát, torzul az érzékelése, és tájékozódási zavar lép fel.


S ez még csak a kezdet.

Az EU 27 tagállama közül immár 23-ban legalizált kannabisz

hatására romlik a mozgáskoordináció, gyengül a reakcióidő, s vannak, akik pánikrohamot kapnak, sokan súlyos szorongási rohamokat élnek át. Bár felelőtlen elemek és a droghasználatot népszerűsítő propagandisták képesek azt állítani, hogy a „joint”, a mariuhánás cigaretta fogyasztása nem sokban különbözik egy normál cigaretta elszívásától, hatásukat nem lehet együtt emelgetni.

„Mariskával” kezdték

A marihuána füstje 50–70 százalékkal több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a dohányfüst, és egy joint annyi kárt tud okozni a tüdőben, mint öt egymás után elszívott „hagyományos” cigaretta.


A Tankcsapda együttes által is negédesen megénekelt marihuána azon kevés drog egyike, amely súlyos, örökletes fogyatékosságok kialakulásához vezető rendellenes sejtosztódást okoz. Azok a várandós nők, akik rendszeresen szívnak marihuánát vagy hasist, koraszülött, a normálisnál kisebb méretű és súlyú csecsemőknek adhatnak életet.

„Az elmúlt tíz évben sok olyan gyermek született marihuánát szívó szülőktől, aki a születésétől fogva gyengébb kezdeményező- és koncentrálóképességgel rendelkezett, és kevésbé volt képes követni a céljait az életben”írja egy korábbi, amerikai felmérés.

Ideális fogyasztó: nem érdekli a munka és a tanulás

Az is a legalizálás mellett lobbizók által elhallgatott, ám vitathatatlan tények közé tartozik, hogy a marihuána rendszeres vagy túlzott fogyasztása károsítja az agyat, amelynek térfogatát zsugorítja, és bizonyíthatóan csökkenti az intelligenciahányadost. Ráadásul minél fiatalabb korában kezd valaki füvezni, annál nagyobb a kockázat.

Egy kanadai tanulmány szerint aki füvezett, sokkal több súlyos közlekedési balesetet okoz, mint a józan életet élő vezetők. Azok a sofőrök ugyanis,

akik vezetés előtt akár három órával is fogyasztanak kannabiszt, kétszer nagyobb valószínűséggel okoznak balesetet,

mint azok, akik nincsenek drogok vagy alkohol hatása alatt. Ez azért van, mert a kannabisz károsítja az agyat és a motoros funkciókat, amelyek a biztonságos vezetéshez szükségesek, állítják a kutatók.

A marihuánafüggőknél kétszer akkora a valószínűsége a pszichózis kialakulásának, mint a nem fogyasztók esetében. Aki gyakran füvezik, elveszti érdeklődését a világ iránt, motiválatlanná és kedvetlenné válik. Tipikus válasz lesz a „nem érdekel”, ami az oktatás, a munka és a magánélet területén is érezteti a negatív hatását.

A hosszú távú szerhasználat gyakran az absztrakt gondolkodás képességének csökkenéséhez, memóriazavarokhoz,

depresszióhoz, szorongáshoz, érzelmi labilitáshoz, sőt krónikus pszichózisokhoz, skizofréniához, valamint öngyilkossági gondolatokhoz és viselkedéshez vezet.

Maradandó agykárosodás

Szintén a hosszabb távú hatások közé tartozik a gyengébb ellenálló képesség a hétköznapi betegségekkel szemben, az immunrendszer gyengülése; a leromlott emlékező- és gondolkodási képesség. A számos romboló hatás egyike a férfi nemi hormonok csökkent termelődése, a lecsökkent szexuális teljesítőképesség is.

Nem a véletlen műve a marihuánafogyasztókra jellemző apátia, bódultság, céltalanság:

a fű rendszeres fogyasztása ugyanis biztosan elvezet a tüdő szöveteinek pusztulásához és az agy maradandó károsodásához is.

A marihuánahasználat abbahagyása gyakran elvonási tünetekhez vezet, amelyek közé tartozik az ingerlékenység, álmatlanság, szorongás, depresszió, étvágytalanság és az anyag iránti intenzív sóvárgás. Ezek a tünetek megnehezíthetik az elvonási folyamatot, ezért rendkívül fontos a szakmai segítség. A pszichoterápia, a tanácsadás, a család és a barátok támogatása, valamint a speciális függőségkezelések segíthetnek a probléma leküzdésében.


Ám van olyan eset, amikor már hiába igyekszik segíteni a pszichoterapeuta, az orvos; tehetetlenek a barátok s a családtagok. Sorozatunk következő részében

egy olyan fiatalember esetével foglalkozunk, aki túljutott azon a ponton, ahol még segíthetnek rajta:

agyát irreverzibilis károsodás érte a szerhasználat következtében. Mi volt az oka leépülésének, hogyan jutott el idáig? – e kérdésekre igyekszünk választ adni, szembesítve a droghasználatot relativizáló, következményeit bagatellizáló álláspontokat a valósággal.

A kiemelt kép illusztráció.  (Fotó: Etienne Laurent/MTI/MTVA)

 

Kell még valamit mondanom, Ildikó? podcast

Ajánljuk még