A főigazgató úgy folytatta, a hatvani DPK-n kirajzolódott, hogy a jobboldal új, demokráciaerősítő innovációja, a nemzeti petíció egyben geopolitikai eszköz is, mert óriási a nyomás Brüsszel felől.
A petíció pedig kiszélesíti a kormány legitimációját: ha minél többen küldik vissza, a háború, Ukrajna gyorsított csatlakozásának vagy a rezsicsökkentés felszámolásának elutasítása nem pusztán a kormány politikai véleménye lesz, hanem össztársadalmi békereakció a háborús brüsszeli akaratra.
A bejegyzésben azt írta: az is valóság, hogy – mivel a külpolitika belpolitikává vált az egész világon -, ez a háborúpárti brüsszeli akarat pillangóhatást vált ki: a rossz döntések újabb hibahullámokhoz vezetnek.
A miniszterelnök telt házas beszédéből is világossá vált, hogy Ukrajna elhibázott támogatási koncepciójának része az orosz energiáról való teljes leválás terve.
Kapcsolódó tartalom
Ez viszont a rezsicsökkentés végét jelentené: olcsó orosz gáz nélkül ugyanis nincs rezsicsökkentés.
Ennek nyertese ráadásul a Tiszába küldött globális energialobbi lenne, ami megint csak arra mutat, hogy a magyarországi baloldal nem a magyar érdeket azonosítja be és arra ad választ, hanem a globálist követi és azt szolgálja idehaza – tette hozzá.
Szánthó Miklós szerint a rezsicsökkentés kérdése éppen a pillangóeffektus miatt nem választható le a háborúról és Ukrajna gyorsított felvételéről sem.
Ennek anyagi és gazdasági hátterét, az eddig és ezután Ukrajnának folyósított eurószázmilliárdokat pedig – az USA „Ukrajna-projektről” való lecsatlakozása miatt – egyedül az európai adófizetők biztosítanák.
Ez az ambíció a Tisza megszorító-csomagja mögött is – mondta.
Kiemelte:
a jobboldal stratégiai célja éppen ezért, hogy a magyar jövőt építse, ne az ukránt finanszírozza: meg kell védeni a rezsicsökkentést, ki kell maradni a háborúból, és távol kell tartani azokat a kormányzástól, akik idegen érdekekért cserébe feláldoznák a magyar családok biztonságát.
„Ezek pedig csak azoktól várható el, akik biztosan ezt az álláspontot képviselték korábban is – azoktól viszont a legkevésbé, akikről azt sem tudjuk, mit akarnak – illetve amit tudunk, az veszélyes” – fogalmazott a központ vezetője.
Kiemelt kép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)