Ifj. Lomnici Zoltán: Magyarországnak az ENSZ-ben a kannabisz besorolásával kapcsolatban leadott eltérő szavazata nem okozott tényleges joghátrányt az uniónak

| Szerző: Juhász Attila
A hirado.hu-nak nyilatkozó alkotmányjogász szerint azzal, hogy Magyarország a kannabisz besorolásával kapcsolatban korábban az Európai Uniónak az ENSZ Kábítószer Bizottsága következő ülésszakán képviselt közös álláspontja ellen szavazott, nem okozott az unió számára tényleges joghátrányt. Ifj. Lomnici Zoltán világossá tette, hogy Magyarország álláspontja jogilag nem tekinthető egyértelműen jogsértőnek, hanem egy értelmezési határvitában elfoglalt, védhető pozíciónak.

Ahogyan arról kedden a közmédia is beszámolt, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának ítélete szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, valamint a lojális együttműködés elvét azáltal, hogy a kannabisz besorolásával kapcsolatban korábban az Európai Uniónak (EU) az ENSZ Kábítószer Bizottsága következő ülésszakán képviselt közös álláspontja ellen szavazott.

Az ügy előzménye, hogy 2020 novemberében az EU Tanácsa határozatot fogadott el az uniónak az ENSZ Kábítószer Bizottsága következő ülésszakán képviselt közös álláspontról. Az álláspont egyebek között a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagoknak az ENSZ kábítószerekről és pszichotrop anyagokról szóló egyezményei szerinti besorolása módosítására irányult. A szavazás során Magyarország nemcsak az uniós tanács által elfogadott közös álláspont ellen szavazott, hanem azzal ellentétes nyilatkozatot is tett.

Az ügyben Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a magyar kormány álláspontját ismertetve egyebek között úgy foglalt állást, hogy nem engednek semmilyen nyomásnak, amely beavatkozna a nemzeti drogpolitikába vagy kábítószer-liberalizáció felé vinné Magyarországot.

„A magyar kormány drogpolitikai álláspontja világos: elítéljük a drogliberalizációs törekvéseket, mert azokat téves és veszélyes iránynak tartjuk, Magyarország zéró toleranciát alkalmaz a kábítószer-politikában, és ezt az irányt a jövőben is meg fogjuk tartani” – hangsúlyozta a tárcavezető.

A kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos a közösségi oldalán ítélte el az Európai Unió Bíróságának döntését.

Horváth László hangsúlyozta: „A drogliberalizáció olyan mint az illegális migráció: egy ponton túl visszafordíthatatlan következményekkel jár. Mi maradunk a zéró toleranciánál, nem követjük el mások hibáit. Mi nem behozni, hanem kisöpörni akarjuk a kábítószert Magyarországról!”

Magyarország álláspontja nem irányult az uniós jogrend megkerülésére vagy tudatos megsértésére

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) szóvivője, elnöki főtanácsadója a hirado.hu megkeresésére válaszolva felidézte, hogy a kötelezettségszegési eljárás jogi alapja az, hogy Magyarország a 2020. decemberi ENSZ Kábítószer Bizottságának szavazásán eltért az EU Tanácsa által elfogadott közös állásponttól. Az EUMSZ 3. cikk (2) bekezdése alapján az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, ha egy nemzetközi döntés az uniós jogszabályokat érinti. Az uniós bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a tanács döntése kötelező volt Magyarországra nézve is, és az attól való eltérés megsértette az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében rögzített lojális együttműködés elvét.

Az alkotmányjogász szerint mindazonáltal hangsúlyozandó, hogy

Magyarország álláspontja nem irányult az uniós jogrend megkerülésére vagy tudatos megsértésére. A vitatott ENSZ-szavazás nem járt közvetlen uniós jogalkalmazási vagy jogalkotási következményekkel, és nem érintette a tagállamok belső büntetőjogi szabályozását. Magyarország eltérő szavazata nem okozott tényleges joghátrányt az uniónak, és nem akadályozta a közös uniós álláspont nemzetközi érvényesülését.

Az eset ezért inkább az uniós hatáskörök terjedelméről szóló értelmezési vita részeként értékelhető, mintsem klasszikus értelemben vett jogsértő magatartásként – szögezte le állásfoglalásában ifj. Lomnici Zoltán.

Nem lehet egyértelműen kizárólagos uniós vagy tisztán nemzeti hatáskörbe sorolni a kábítószerek jogi minősítését

Az alkotmányjogász kiemelte, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos jogi minősítés hatásköri megítélése nem egyértelmű, mivel két eltérő uniós jogi logika metszéspontjában helyezkedik el. Amennyiben a kérdést bűnmegelőzési és büntetőjogi oldalról közelítjük meg, úgy az uniós jog részleges harmonizációt valósított meg. A 2004/757/IB kerethatározat a kábítószer fogalmát az ENSZ-egyezmények jegyzékeihez köti, és minimumkövetelményeket állapít meg a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szankcionálására. E megközelítésben a nemzetközi jegyzékek módosítása az uniós jog alkalmazási körét is érinti, ami az EUMSZ 3. cikk (2) bekezdése alapján az EU kizárólagos hatáskörét alapozhatja meg – hangsúlyozta, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy ha a kábítószerek jogi minősítését elsődlegesen az emberi egészség védelméhez kapcsoljuk, a hatáskör-megítélés eltérő képet mutat.

Az EUMSZ 6. cikke szerint az emberi egészség védelme és javítása az unió támogató hatáskörébe tartozik, amely kifejezetten kizárja a tagállami jogszabályok kötelező harmonizálását. E logika alapján a kábítószerek jogi és társadalmi megítélése – mint egészségpolitikai kérdés – továbbra is alapvetően tagállami felelősségi körben marad.

E kettősségből következően

a kábítószerek jogi minősítése nem sorolható egyértelműen kizárólagos uniós vagy tisztán nemzeti hatáskörbe.

A nemzetközi jogi besorolás uniós szinten összehangolt lehet, ugyanakkor a belső jogrendben alkalmazott minősítés, a szigorúság foka és a kriminálpolitikai megközelítés továbbra is a tagállamok alkotmányos döntési körébe tartozik. Ez a hatásköri kettősség indokolja, hogy

Magyarország álláspontja jogilag nem tekinthető egyértelműen jogsértőnek, hanem egy értelmezési határvitában elfoglalt, védhető pozíciónak

– szögezte le a szakértő.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint Magyarország álláspontját ebben a konkrét ügyben elsősorban alkotmányos kötelezettségeiből fakadó kriminálpolitikai megfontolások indokolták, amelyek a magyar jogrendszerben nem pusztán szakpolitikai preferenciák, hanem kötelező erejű alkotmányos normák.

Ifjabb Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője, elnöki főtanácsadója (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)

Az alkotmányjogász felidézte, hogy a Magyarország Alaptörvényének XX. cikk (3) bekezdése kifejezetten és egyértelműen kimondja: „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.” Ez az alkotmányos rendelkezés egyértelműsíti, hogy a magyar állam számára nem lehet semleges kérdés egy olyan nemzetközi döntés, amely bármely kábítószer jogi és társadalmi megítélését enyhíti – tette világossá a szakember.

A Btk. 178. § (6) bekezdése szerint a kábítószer-fogyasztás önmagában is büntetendő, még csekély mennyiség esetén is, ami világossá teszi, hogy a jogalkotó a fogyasztást sem tekinti társadalmilag elfogadható magatartásnak. A 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. melléklete a kannabiszt és annak származékait egyértelműen kábítószerként sorolja be, Magyarország ezért nem pusztán politikai megfontolásból, hanem belső alkotmányos és büntetőjogi kötelezettségeiből fakadóan érezte indokoltnak a közös uniós állásponttal való szembehelyezkedést, hangsúlyozva, hogy a kábítószer-ellenes fellépés a magyar jogrendben alkotmányos identitáskérdés – fogalmazott az alkotmányjogász.

Az uniós átsorolás nem legalizáció, és nem kötelezi a tagállamokat büntetőjogi vagy drogpolitikai irányváltásra

Az ügyben két eltérő megközelítés ütközik egymással – folytatta állásfoglalását ifj. Lomnici Zoltán, hozzátéve, hogy az uniós intézmények érvelése szerint

a kannabisz ENSZ-jegyzékben történő átsorolása alapvetően technikai és tudományos jellegű lépés volt, amely kizárólag bizonyos gyógyászati felhasználások elismerését célozta, és nem érintette a tagállamok jogát a szigorú belső szabályozás fenntartására. Az uniós oldal hangsúlyozta, hogy az átsorolás nem legalizáció, és nem kötelezi a tagállamokat büntetőjogi vagy drogpolitikai irányváltásra.

Magyarország ezzel szemben arra mutatott rá, hogy a kábítószerek jogi megítélése nem pusztán technikai kérdés, hanem közegészségügyi és kriminálpolitikai jelentőséggel bír. A magyar álláspont szerint még egy formálisan korlátozott nemzetközi átsorolás is társadalmi normalizáló hatással járhat, amely ellentétes a belső jogrendben érvényesülő zéró toleranciás megközelítéssel.

Az ügy hátterében így a tagállami szuverenitás és az uniós integráció határainak újabb összetűzése áll

– hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Az uniós bíróság ítélete jogerős és végleges, de kivételes jogi eszközök még nyitva állnak

Kiemelte, hogy az EU Bíróságának (EUB) ítélete a kötelezettségszegési eljárások sajátos logikájából fakadóan jogerős és végleges, azzal szemben rendes jogorvoslatnak nincs helye. Az EUMSZ 260. cikk (1) bekezdése alapján, amennyiben a bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállam köteles megtenni az ítélet végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Ez azonban nem jelent automatikus pénzügyi szankciót, az ítélet önmagában csupán jogkövetési kötelezettséget keletkeztet.

Pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabására kizárólag egy második, külön eljárásban kerülhet sor, az EUMSZ 260. cikk (2) bekezdése alapján, akkor, ha az Európai Bizottság megítélése szerint a tagállam nem hajtotta végre az ítéletet. Ebben az esetben a bizottság – miután a tagállamnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére – ismét az EUB-hoz fordulhat, és átalányösszeg vagy kényszerítő bírság kiszabását kérheti – ismertette az alkotmányjogász, aki egyben tudatta azt is, hogy az EUB ítéletei az EUMSZ 280. cikke alapján végrehajthatók, ugyanakkor az EU Bíróságának Alapokmánya bizonyos rendkívüli jogorvoslati lehetőségeket mégis fenntart.

Az alapokmány 43. cikke szerint, ha az ítélet értelme vagy hatálya kétséges, bármely fél kérheti annak értelmezését, míg a 44. cikk lehetőséget biztosít perújításra, amennyiben az ítélet meghozatalát követően olyan, döntő jelentőségű új tény merül fel, amely korábban ismeretlen volt. Ezek kivételes eszközök, de jogilag nyitva állnak

– fogalmazta meg szakértői álláspontját a hirado.hu-nak nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Nagyon komoly következményei lettek a kábítószer-legalizálási kísérleteknek Európában

Ahogyan arról korábban a hirado.hu több cikkben is beszámolt, a legalizációs kísérletek, valamint a kábítószer-fogyasztás ezzel együtt járó további ösztönzése Európa-szerte növekvő bűnözéshez, romló közbiztonsághoz vezetett, a legalizálási törekvések Németországban és Csehországban is egyértelműen megbuktak.

Az is tény, hogy a kannabisz fogyasztása a fiataloknál súlyos mentális problémákat okoz, emellett tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a kannabisz egyfajta kapudrog, ami azt jelenti, hogy annak fogyasztását követően a fiatalok könnyebben kipróbálják az erősebb kábítószereket. A kannabiszról hosszú távú kutatások bizonyítják azt is, hogy inkább rontja, semmint javítja a depresszív tüneteket, és a korán kezdett használat növeli az öngyilkosság kockázatát is.

Olyan eset is történt, amikor egy férfi nyugtatót kevert kannabisszal, és olyan távképzetei lettek, hogy megcsonkította magát.

Az is ismeretes, hogy Soros György, magyar származású amerikai üzletember milliárdokkal szállt bele a tőzsdén a kannabisz gyógyszerészeti részébe, miközben a legalizáció Németországban is megbukott, nőtt a közlekedési balesetek száma, így egyre világosabb, hogy ahol egyszer megengedik a kábítószer-fogyasztást, ott utána már nagyon nehéz rendet teremteni.

Kiemelt kép: Az EU Bírósága épületének bejárata (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

Ajánljuk még