Sulyok Tamás köztársasági elnök az előző héten április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját. A Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében azt vizsgálta, hogy az új egyéni választókerületi rendszer alapján hogyan változott a körzetek közötti lélekszámkülönbség, és miért vált szükségessé a mandátumok átrendezése Budapest és Pest vármegye között.

A hatályos szabályozás egyik alapelve, hogy a területi képviselet kiegyensúlyozott legyen, tehát egy vármegyének legalább három országgyűlési mandátummal kell rendelkeznie.

A választási törvény kimondja, hogy egy választókerületben a szavazásra jogosultak száma legfeljebb 15 százalékkal térhet el az országos átlagtól.

Ennél nagyobb eltérés csak különleges esetekben megengedett, például földrajzi, nemzetiségi vagy vallási sajátosságok miatt, illetve akkor, ha a körzethatárok átlépnék egy vármegye vagy Budapest határát. A cél minden esetben az, hogy a választókerületek szavazószáma kiegyensúlyozott, közel azonos legyen.

Ha azonban az eltérés meghaladja a 20 százalékot, a törvény kötelezővé teszi a választókerületek módosítását. Az átalakítás nem történhet közvetlenül a választások előtti évben, így a változtatásokat hosszabb távon kell megtervezni.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a korábbi, 2011 és 2024 közötti beosztásban a 106 egyéni választókerület közül tízben lépte túl az eltérés a megengedett 20 százalékot. A két évvel ezelőtti átalakítás után ez a szám négyre csökkent.

A Oeconomus elemzése szerint ezekben az esetekben ráadásul a kisebb lélekszám miatt az ott leadott szavazatok arányaiban többet érnek, ami igazságosabb helyzetet teremt, mintha egy körzet túlzsúfolt lenne. Ha ugyanis egy körzetben az átlagosnál több választópolgár él, akkor egy-egy voks kevesebb súlyt képvisel.

Mint írták, Tolna vármegyében még a mandátumok csökkentése sem oldotta volna meg teljesen az eltérés problémáját, Somogy vármegyében viszont a négy helyett három mandátum kiegyensúlyozottabb eloszlást eredményezett. Összességében, amíg a régi rendszerben 18 körzet tért el jelentősen az országos átlagtól, az új beosztásban már csak hét ilyen van.

Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Budapestet és Pest vármegyét érintette a legnagyobb változás

Az új körzethatár-rendszer alapján a legnagyobb változás Budapestet és Pest vármegyét érintette. A főváros mandátumainak száma 18-ról 16-ra csökkent, míg Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt. Ennek oka, hogy 2011 óta Budapest lakossága 3 százalékkal csökkent, Pest vármegyéé viszont 8 százalékkal nőtt.

Hasonlóan jelentős eltérés Csongrád-Csanád vármegyében jelentkezett, ahol szintén átlépte a 20 százalékos küszöböt a jogosult szavazószám eltérése.

A választásra jogosultak száma szintén változott az elmúlt években. A 2022-es országgyűlési választás alkalmával még 7,76 millió belföldi választópolgárt tartottak nyilván, idén viszont már csak 7,63 milliót. Ehhez jön hozzá mintegy 400 ezer külhoni magyar állampolgár.

Négy éve egy választókerületre átlagosan 73,2 ezer szavazó jutott, míg napjainkban ez körülbelül 72 ezer fő. A körzetek közötti eltérések mértéke is mérséklődött, az átlagos különbség 8 százalékról 6,8 százalékra csökkent, az átlagtól való eltérés pedig 8 ezerről 6 ezer főre esett vissza.

Mindezek alapján az Oeconomus szerint az új választókerületi rendszer megfelel a törvényi elvárásoknak, és érezhetően javította a körzetek közötti egyensúlyt. Mint írták, a jövőben a várható demográfiai változásokat is érdemes lesz figyelembe venni,

különben túl gyakran lenne szükség módosításokra, ami politikai vitákat és a körzethatárok tudatos átrajzolásának vádját vonhatná maga után.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)