Az európai politikai elit háborús lázban ég. A képviselők egyre radikálisabb nyilatkozatokkal, fokozatosan közelebb és közelebb sodorják az EU-t az orosz-ukrán konfliktushoz – kezdte a kutatóintézet hirado.hu-nak eljuttatott elemzésében. Példaként emlékeztettek, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban az Ukrajnának szánt fegyver- és lőszerszállítmányok felgyorsításáról beszélt. Később azt is hangsúlyozta, hogy noha Európa eddig mintegy 170 milliárd eurónyi katonai és pénzügyi támogatást biztosított, ennél is nagyobb hozzájárulásra lesz szükség. Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber 2025 végén pedig arról beszélt – amiről a hirado.hu is beszámolt –, hogy európai zászló alatt szolgáló német katonákat szeretne látni Ukrajnában.
Kapcsolódó tartalom
Vörös vonal a katonák küldése
Az uniós polgárok nem osztják az elit háborús álláspontját a Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása alapján. ugyanis az EU felnőtt lakosságának 69 százaléka elutasítja, hogy országa katonákat küldjön Ukrajnába. Az elittel mindössze a válaszadók negyede ért egyet.
Az egyetlen olyan tagállam, amelyben relatív többségben (47 százalék) vannak azok, akik küldenének katonákat Ukrajnába; Svédország, mindenhol máshol a lépést elutasítók dominálnak, és – Finnország kivételével – abszolút többségben vannak.
A leginkább békepárti tagállamok Magyarország, Bulgária és Szlovénia. Ezekben az országokban a katonaküldést elutasítók aránya: 91, 85 és 83 százalék.
Kép forrása: SzázadvégEgyre többen ellenzik a fegyverszállítmányokat
A fegyverszállítást az uniós polgárok 51 százaléka ellenzi és 43 százaléka támogatja. Az eredmények meglepőnek mondhatók annak tükrében, hogy a tagállamok egy része – a társadalmi elvárásoktól függetlenül – jó ideje küld fegyvereket Ukrajnába. Sőt, ezekben az országokban a vezetés gyakran kommunikációs kampányokkal igyekszik meggyőzni a lakosságot arról, hogy az álláspontjuk helyes. A társadalmi attitűd azonban ettől függetlenül az ellenkező irányba mozdult:
2023-ban még az uniós polgárok szűk többsége (51 százaléka) egyetértett a fegyverküldéssel, de azóta a támogatottság folyamatosan csökken, és az arányok 2025-ben meg is fordultak.
A fegyverküldést elutasítók tizennégy tagállamban abszolút, ötben relatív többségben vannak. A lépést a legnagyobb arányban a ciprusiak (79 százalék), a magyarok (75 százalék) és a görögök (73 százalék) ellenzik. Ezzel szemben a támogatók abszolút többséget kilenc, relatív többséget pedig két tagállamban értek el, a legnagyobb arányok Finnországra (77 százalék), Litvániára (69 százalék) és Svédországra (59 százalék) jellemzők.
Kapcsolódó tartalom
Kép forrása: SzázadvégKiemelt kép: Az ukrán hadsereg 24. gépesített dandárjának sajtószolgálata által 2026. január 20-án közreadott képen egy 2S1 Gvozgyika önjáró tarack orosz állásokat lő a kelet-ukrajnai donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében (Fotó: MTI/AP/24. Ukrán gépesített dandár/Oleg Petraszjuk)