R. Törley Mária szobrászművész alkotását bemutatva Gulyás Gergely azt mondta, a „közös történelmünket megörökítő műalkotássorozat” sztéléi „nagy pillanatokat állítanak elénk: az államalapítás, a reformkor, az elűzetés sorsfordító időszakai a magyar történelemnek.”
Mint ismertette,
a most átadott „hagyományok és szokások sztéléje egy évezred hétköznapjairól beszél.” A városokat alkotó, katedrálisépítő polgárokról, a kereskedőkről, a céhmesterekről, a Magyarország védelmében a közös szabadságért harcolókról, a mongolok ellen körömszakadtáig védekező pestiekről, az egri pattantyúsokról és az aradi vértanúkról, a XVIII. században érkezettekről, akik Amerika helyett itt ültettek szőlőt és ástak pincét – sorolta a miniszter.
Kijelentette: Magyarország és a magyarság a középkorban érkezett szászok és az oszmánok elleni felszabadító háborúk után érkező svábok nélkül sokkal szegényebb lenne.
Úgy folytatta: ha megőrizzük közös hagyományainkat, akkor azok is megőriznek bennünket, kapcsolatunkat az előttünk járókkal, és mindazzal, amit ők életük tapasztalataként adtak tovább.
Arról is beszélt, hogy „bár ez az emlékmű a múltat örökíti meg, de a jövőnek szól.” A svábok kitelepítésének szívszaggató története újabb bizonyíték: csak a szabad Magyarország, csak a külső birodalmi befolyás kivédésére képes, erős, polgárait szolgáló Magyarország tudja polgárainak és nemzeti közösségeinek biztonságát megvédeni – tette hozzá Gulyás Gergely.
„Aki látja az itt álló, immáron teljessé vált emlékművet, annak nyilvánvaló, hogy a XVI. kerület közössége tisztelettel őrzi múltját, így szilárd alapokon állva épít a nemzetiségi közösségeket is magában foglaló jövőt” – összegzett a politikus.
Kiemelt kép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)