Pénteken valamivel fél 10 előtt egy pillanat erejéig 8022 megawatt volt a magyarországi villamosnenergia-hálózat rendszerterhelése, vagyis ekkora volt az összes áramfogyasztás. A legutóbb mért fogyasztási rekordot tavaly január 20-án regisztrálták 7663 MW-on, vagyis a különbség csaknem 360 MW, ami majdnem felér a csepeli erőmű 401 MW-os kapacitásával – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) honlapján publikált adatokra, amelyek tükrözik, hogy
egekbe szökött a háztartások, az ipar, a szolgáltatások és az infrastruktúra egyidejű áramigénye.
A portál kiemelte, hogy a hidegebb idő beállta óta a hazai felhasználók áramigényének nagyjából harmadát importból kell fedezni, és volt olyan időszak is, amikor minden szomszédunktól érkezett villamos energia. A fogyasztás másik szűk harmadát a hazai gázerőművek és mintegy ötödét a – jelenleg 150 MW teljesítménycsökkenéssel üzemelő – paksi atomerőmű fedezte. A fennmaradó termelés néhány százalékait a nap- és szélerőművek, a lignittüzelés és a biomassza erőművi felhasználása adta.
A környező országokban is csúcsra járt szinte minden atom-, szén- és gázerőmű
– hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, aki kifejtette, hogy Lengyelországban az áramtermelés hetven százalékát szén- és gázerőművek fedezik, Németországban pedig negyvenezer megawatt fosszilisalapú áramtermelő dolgozik. A francia atomerőművek szintén csúcsra járnak.
A szakértő szerint ez a helyzet tökéletesen megmutatja, miért
stratégiai ügy a hazai nukleáris kapacitások fejlesztése,
hiszen a Paks II atomerőmű két új blokkjának 2400 MW-os kapacitása már ma is jól jönne.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier)