Orbán Viktor az interjúban arról beszélt: Brüsszel úgy gondolkodik, hogy az oroszokkal szembeni háború nem elkerülhető, sőt kívánatos. „Ők egy háborús gazdaság, háborús logikájában gondolkodnak, mi pedig békepártiak vagyunk. Ezért a 2026-os választás lesz a háború előtti utolsó választás Magyarországon, vagyis most tudunk utoljára dönteni háború és béke kérdésében. Ha békepárti kormányt választunk, béke lesz. Ha Brüsszel párti kormányt választunk, háború lesz” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a jövő évi választás egyszerre különleges is, meg nem is, mert abból a szempontból nem változik semmi, hogy Brüsszel már 2018-ban és 2022-ben is „meg akarta buktatni a nemzeti kormányt”.

„’18-ban is próbálkoztak, ’22-ben kitalálták Márki-Zay Pétert, az ellenzéki együttműködést, az nem működött, most az ellenzéki pártokat félretolták, csináltak egy újat, előkaptak a kalapból egy másik, de lényegét tekintve ugyanolyan embert” – fogalmazott a Tisza Pártra és Magyar Péterre utalva.

A várható gazdatüntetésről szólva felhívta a figyelmet az európai vidéki emberek, az agrárszektorból élők már korábban is létező panaszaira és sérelmeire és hangsúlyozta: a tüntetés leginkább az váltja ki, hogy az uniós csúcson tárgyalni fogják az Európai Unió következő hétéves költségvetését, a gazdák pedig azt látják, hogy „megkurtítják” a pénzüket. Rámutatott, hogy az Európai Unió a következő hét évben jóval kevesebb pénzt akar fordítani a mezőgazdaságra, a vidékre, mint eddig.

A miniszterelnök úgy számolt, hogy a következő hétéves költségvetés teljes összegéből tíz százalékot elvisz a koronavírus után felállított pénzügyi alap törlesztése, valamint a döntéshozók Ukrajnának is akarnak pénzt adni, mégpedig direkt és indirekt eszközökkel együttesen 20 százalékát adják oda a költségvetésnek.

Így hetven százalék marad a korábbiakhoz képest, amiből ráadásul arányaiban sokkal többet akarnak a védelemre költeni, így azonban például a vidékfejlesztésre, a felzárkóztatásra kevesebb marad – hangsúlyozta. A gazdák erre mondják azt, hogy arról szó sem lehet – jelentette ki, hozzátéve, lehet, hogy vannak új célok, meg lehet, hogy kell Ukrajnának is pénzt adni, de semmiképpen nem a parasztok zsebéből.

Úgy értékelt: a mostani egy nagyon komoly, több éven át tartó agrártiltakozási hullámnak lesz a nyitóeseménye.

Arra a felvetésre, hogy a zárolt orosz vagyont egyesek hitelfelvételre szeretnék használni azt válaszolta: az unió rendszeresen csinálja, hogy nem odaadja a pénzt valakinek, hanem a pénzt hitelfedezetként használja, és a hitelt osztogatja szét, aminek az a következménye, hogy a „végén valakinek majd a hitelt ki kell fizetni, és az a valaki, azok a mi gyerekeink meg az unokáink lesznek”. Tehát valóban, amit az EU most csinál, az nem más, mint az európai gyermekek és unokák eladósítása hosszú évtizedekre

– szögezte le.

Ezt támogatják, mert azt gondolják, hogy minél nagyobb a közös adósság, annál szorosabbra lehet vonni az unión belüli együttműködést, ha közös az adósság, egyre kevesebb hatáskör marad a tagállamoknál,

és létrejön az Európai Egyesült Államok – folytatta gondolatmenetét. Hozzátette, az Amerikai Egyesült Államok is úgy jött létre, hogy az államok közös hitelt kezdtek felvenni, és utána nem tudtak kiszabadulni abból az „abroncsból”. Orbán Viktor kijelentette, hogy a háború mögött van egy másodlagos gondolat, mert a háború a legjobb ürügy arra, hogy eladósítsák az egész kontinenst, ezzel felszámolják a nemzetek függetlenségét, és létrehozzák az Európai Egyesült Államokat, ami a föderalisták régi álma. Arra a felvetésre, hogy a „Tisza csomagban” szereplő „elképesztő megszorítást”, mintegy 1300 milliárd forintot ugyanúgy a háború finanszírozásába tolnák be, hiszen ehhez kérte az EU a hozzájárulásokat, Orbán Viktor azt mondta, hogy az EU-ban most még a tagállami parlamentektől várják azt a döntést, hogy a pénzt adják oda Brüsszelnek és az onnan mehessen Ukrajnába.

Ezért van mindig egy jelöltjük, „előhúznak a kalapból” egy új miniszterelnök-jelöltet, aki ha nyerne, végrehajtaná azt, amit Brüsszel követel – fogalmazott. Hozzátette, ezzel az a cél, hogy kiiktassák a nemzeti szereplőket. Szavai szerint most még a nemzeti parlamentek döntenek, de aztán eljön egy pillanat, amikor már sok adósságot vettek fel és akkor már mindegy mit csinál a magyar parlament. Benyúl, behatol az európai bürokrácia a nemzeti költségvetésekben, és azt mondja, hogy nektek ezt mindenképp be kell fizetni, akármit is gondoltok erről – fogalmazott.

Aztán szép lassan a nemzeti parlamentek elveszítik a jelentőségüket. Erre megy ki az egész, ennek a birodalomnak a felépítéséről szól a történet – szögezte le.

Nagyon sok pénz van az asztalon – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a 230 milliárd euró elkobzása „felér egy hadüzenettel és nagyon súlyos bajba rántja bele az Európai Uniót”, hiszen gazdasági bajt okoz és „előretol bennünket a háború ösvényén, egyre közelebb a tényleges háborús konfliktushoz”. A miniszterelnök azt mondta: csekély esélyt lát a lépés megakadályozására, mert „kevesen vagyunk, hárman-négyen, akik nem értünk egyet ezzel”; a szlovákok álláspontja megegyezik a magyarral, a frissen hivatalba lépett cseh miniszterelnökkel „egy malomban őrlünk”, és csatlakozhat a belga kormányfő is, hiszen ha az oroszok sikeresen perlik vissza a főként az ő országában elvett vagyont, az „összedönti a belga gazdaságot”.

Emlékeztetett: az unió hatályos szabályai szerint egyhangú döntéssel lehet befagyasztani az orosz állami vagyont; ezt tették kétharmadossá egy „jogi bakugrással”. Hozzáfűzte: a vagyon sorsáról is csak egyhangúlag lehetne határozni, de itt is megtehetik, hogy átállnak kétharmados rendre, így Magyarország nem tudja a döntést megakadályozni.

Világossá kell tenni, hogy mindaz, ami történik, jogszerűtlen – fogalmazott, jelezve, hogy az ellenállás jogának elvétele sért minden uniós jogelvet, ezért a döntés írásos megjelenés után azonnal az Európai Bírósághoz fordul miatta a kormány.

Kiemelte: a kérdésben nincs nyugati egység, mert az amerikaiak nyíltan meg is mondják, hogy ellenzik a befagyasztott vagyon elkobzását, amit ők két amerikai-orosz vagyonalapba tennének, a megtermelt jövedelmet pedig meghatározott célokra fordítanák. Hozzátette: a magyar álláspont az, hogy az előbbieknek van igazuk, „ezt az összeget ott kell hagyni, ahol van, és engedni kell, hogy az amerikaiak meg az oroszok felhasználhassák a béketeremtés érdekében”. Van egy transzatlanti hasadás – jegyezte meg, hozzátéve, hogy nyíltan egészen más irányt keresnek az amerikaiak és az európaiak.

Mint mondta, utóbbiak „futnak a pénzük után”, mert miközben több mint 100 milliárd eurót költöttek a háborúra, és közben azt mondták a választópolgáraiknak, hogy ez egy fillérjükbe sem fog kerülni – ezt pedig közönségük „nemcsak elhitte, hanem megéljenezte”, így ha megbukik ez a gondolat, az „robbanásszerű felismerést eredményezhet Nyugat-Európában” és annak számos kormány bukása lehet a következménye.

Orbán Viktor azt hangsúlyozta: Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta „más útvonalon halad” a Nyugat európai és tengerentúli része, utóbbiak meghirdették a globalizmus végét és a nemzetek korszakát, hozzátéve, hogy a két álláspont közül „nekünk az amerikai a kedvező”.

Nekünk az lenne a jó, ha az európai vezetők megvilágosodnának és a vita végén azt mondanák, hogy az amerikai béketörekvéseket kell támogatni, és még az orosz vagyon ügyét is az amerikai békekísérletnek kell alárendelni

– fogalmazott.

A miniszterelnököt kérdezték Mark Rutte NATO-főtitkár, volt holland miniszterelnök nyilatkozatáról, miszerint Európának egy olyan méretű háborúra kell felkészülni, amit a dédszüleink és a nagyszüleink láttak. Orbán Viktor úgy értékelt: új helyzet van, hiszen a NATO-főtitkár eddig mindig elsőrendűen az amerikaiak irányítása alatt állt, de most úgy látszik, hogy amerikai-európai konfliktus van, és a NATO főtitkár nem az amerikai, hanem az európai álláspontot képviseli. Véleménye szerint ez az amerikaiak számára is komoly fenyegetés, mert azt jelzi, hogy hogy a NATO az amerikaiak akarata ellenére belekeveredhet egy háborúba. Ilyen szituáció nem jöhetett létre a második világháború óta – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a múlt héten közzétett amerikai nemzetbiztonsági stratégia azonban azt jelzi, hogy az amerikaiak nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni.

Orbán Viktor a NATO-főtitkár történelmi utalását hibásnak nevezte, arra hivatkozva: Hollandiának, ahová a németek után az amerikai mentek be a II. világháborúban, valószínűleg nincs olyan első kézből származó háborús élménye, mint Magyarországnak, amelyen „keresztül gyalogolt a front” és a németek után az oroszok jöttek be.

„Kedves hollandok, az egy másik élmény, az egy másik tapasztalat (…) úgyhogy ne emlegessétek ezt a korszakot, mert ez nekünk mást jelent, mint nektek” – fogalmazott.

Emellett – folytatta – könnyen lehet, hogy ma egy háború, már nem olyan lenne, mint a konvencionális eszközökkel megvívott második világháború volt, hiszen folyamatos a veszélye annak, hogy egy hagyományos fegyverekkel vívott háború egyszer csak korlátozott vagy korlátlan atomháborúvá válik. „Tehát nem biztos, hogy a holland ember tudja, mit beszél” – jegyezte meg.

Orbán Viktor az amerikaiak nemzetbiztonsági stratégiáját úgy értékelte, az olyan „mintha mi írtuk volna”. Hangsúlyozta: Európa szerinte is egy civilizációs megsemmisülés, vagy inkább egy civilizációs átalakítás pillanatában van. A hagyományos nyugati keresztény értékeket kiűzik a politikából, és helyette bejött egy liberális, globális szemléletmód, ami magával hozta a migrációt – tette hozzá. Szerinte az amerikai dokumentum azért is fontos, mert azt mutatja, hogy a magyar kormány nem beszélt „marhaságot”, amikor már 2015 óta figyelmeztetett a migráció veszélyeire.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Facebook)