Erős jelzésnek nevezte Kőrösi Koppány, hogy a fővárosunkba látogató, és a Google-ön értékelést leadó turisták szerint a magyar főváros koszosabb, mint Róma.
Egy nemzetközi felmérés ugyanis feltárta, hogy a Budapestre látogató turisták szerint a magyar főváros a világ száz nagyvárosa közül a legkoszosabb, legszemetesebb. Minderre a Radical Storage nemzetközi hálózat mutatott rá. A szervezet ugyanis minap egy kifejezetten nagy merítésű közvélemény-kutatást végzett: hetvenezer Google-véleményt elemzett, amelyben a turisták értékelték az általuk felkeresett városokat. Az adatokat a tisztaság és a piszkosság alapján rangsorolták. Az eredményt az Economx üzleti magazin közölte.
A turisták szerinti legkoszosabb városok sorrendje:
- Budapest,
- Róma,
- Las Vegas,
- Firenze,
- Párizs,
- Milánó,
- Verona,
- Frankfurt,
- Brüsszel,
- Kairó.
Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapító, kutatási és elemzési igazgatója szerint ide vezetett:
- a 3000 köztéri szemetes leszerelése,
- a szemetesek ürítési rendjének rugalmatlan kezelése,
- a frekventált területeken ritkán ürítik ki a kukákat,
- jelentős visszaesés a hajléktalan-ellátás férőhely-kapacitásában (például a családok átmeneti otthona típusú szolgáltatás férőhelyszáma 2019-ben még 1200 volt, ez 126-ra esett vissza 2024-re),
- 2019-ben még 37 ezer óra közös járőrözést folytatott a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, ez 2024-re a huszadjára esett vissza. A BRFK 2024. évi beszámolója szerint az egész fővárosra jut nappali időszakban 4, az éjszakai időszakban 2 vegyes páros,
- a BKK-rendészet vagy nem jött létre, vagy nem működik,
- a köztisztaságra fordított költségek messze nem fedezik a kiadásokat, a BKM Budapesti Közművek Zrt. 2024. éves mérlege szerint több mint 2 milliárd forint veszteséget termelt a köztisztasági divízió.
Kőrösi Koppány hangsúlyozta azt is, hogy a Fővárosi Önkormányzat működési célú kiadása a 2019. évi 216 396 000 000 forintról 2024-re 379 653 000 000, forintra, azaz közel duplájára, 1,75-szörösére nőtt.
Szentkirályi Alexandra, a kormánypártok fővárosi frakcióvezetője szerint ez Karácsony Gergely hatéves munkájának szembetűnő mérlege. Közösségimédia-oldalán elmondta: „Mindeközben a legtisztább városok közé két lengyel város is befért – tehát nem igaz, hogy ez pénzkérdés lenne. Ez törődés és odafigyelés kérdése, amelyekből a mostani városvezetéstől szívfacsaróan kevés jut fővárosunkra.”
A helyzet ellen már a budapesti kerületek polgármesterei is lázadnak.
A kerületi vezetők a főváros zöld területének gondozását át kívánják venni Karácsony Gergelytől. Sok helyen ez már meg is történt, hiszen a kerületek végzik azokat a feladatokat, amelyek valójában a fővárosi teendők lennének.
Az első kerület polgármestere, Böröcz László közösségi oldalán jelentette be: „Saját bőrünkön tapasztaljuk a főváros működésképtelenségét.”
A polgármester kifogása:
- romló közszolgáltatások,
- problémás közvilágítás,
- elmaradó út- és zöldfelület-karbantartás,
- hiányos takarítás,
- elakadt fejlesztések,
- lassú bürokratikus ügyintézés,
- átláthatatlan közpénzkezelés és
- a kerületi érdekeket háttérbe szorító politikai csatározások.
Kőbánya polgármestere is hasonlóan gondolkodik. D. Kovács Róbert Antal szintén a közösségi oldalán jelentette be: „Teljes mértékben egyetértek polgármester-kollégámmal. Budapest legnagyobb közparkjának, a Népligetnek az állapota is igazolja a véleményét. Elhanyagolt zöld területek, szabálytalanul behajtó gépkocsik, kritikus közbiztonság.” Hasonló módon gondolkodik Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere is, aki a bejegyzéshez kapcsolódó kommentjében leírta: „Csak a főváros által elmulasztott, helyettük elvégzett városüzemeltetési munkákra nagyjából évi egymilliárd forintot fordítunk. Nem a mi dolgunk, de megcsináljuk. Ha ehhez jogi felhatalmazást és forrást is kapnánk, tovább javíthatnánk közterületeink állapotát.” Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere pedig azt írta: „Amikor már nem tudjuk nézni milyen állapotban van, akkor helyettük kaszálunk. Jobb lenne, ha a főváros átadná ezeket a területeket azzal a pénzzel együtt, amit elszámol. Mi százszor jobban elvégeznénk ezt a munkát ennyi pénzből.”
Pedig a kormány sok száz milliárd forintot fordít Budapest fejlesztésére:
- 430 milliárd forint értékben oktatási és tudományos fejlesztésekre, melyeknek legfontosabb elemei a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának beruházása, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Károli Gáspár Egyetem fejlesztése,
- 365 milliárd forintból épül a Déli körvasút,
- 200 milliárdból indul a H5-ös HÉV-vonal felújítása és új kocsik beszerzése,
- 162 milliárdot fordított a kormány a Testnevelési Egyetemre és környékére,
- 140 milliárd forintot adott az Egészséges Budapest programra,
- 100 milliárdból újul meg a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet,
- 54 milliárd jutott nemrég új villamosokra,
- 25 milliárd egészséges utcákra,
- 18,1 milliárd forint az Északi összekötő vasúti híd felújítására,
- 4,5 milliárd forint a városmajori szívklinika felújítására,
- 2 milliárd forint az Országos Kardiológiai Intézet fejlesztésére.
Kiemelt kép forrása: Olvasói fotó