Amióta az Index november 25-én nyilvánosságra hozta a Tisza Párt több száz oldalas, Magyarország 2027–2035 című gazdasági programját, Magyar Péter és politikai formációjának számos vezetője is elhatárolódott attól, és csalást emlegetnek az ügyben. A hirado.hu is megírta, hogy a magyar adó- és járulékrendszert fenekestől felforgató terveket tükröző dokumentum a lakosságtól évente 1300 milliárd forint nagyságrendű összeget vonna el adóemelések és új adók bevezetése révén. És ez csak a lakosságot érinti, hiszen a tervezet évente további 3700 milliárd forinttal növelné a vállalkozások adóterheit.

A megszorítócsomag-tervezet létezését kezdetben senki sem tagadta. Nemcsak Lengyel László, Felcsuti Péter, Petschnig Mária Zita vagy Dálnoki Áron, de még maga Magyar Péter is arról beszélt, hogy változtatni kell a jelenlegi adó és járulékrendszeren.

Azóta azonban, hogy kiszivárgott a „gazdasági konvergenciaprogram” – amelyet Dálnoki Áron vezetésével, mások mellett Surányi György és Felcsuti Péter közreműködésével készítettek –, Magyar Péter folyamatosan tagadja, hogy a Tiszának köze lenne hozzá. Csakhogy a 662 oldalas tervezet valódiságát mi sem bizonyíthatja jobban, hogy annak szinte minden eleme már elhangzott a párt holdudvarának képviselőitől.

Ilyen az a gondolat, hogy a magánbiztosítókat kell a társadalombiztosítás központi helyére tenni. A terv szerint már a megszokott szolgáltatásszintért a bruttó jövedelem 30-35 százalékát kellene fizetnie a lakosságnak, az embereket pedig az autók kötelező felelősségbiztosításánál megszokott „bonus-malus rendszerben” osztályoznák.

Lehet persze mindezt tagadni, de akkor nézzük, mit mondott Magyar Péter egy tavaly nyári rendezvényen.

A Tisza Párt elnöke kijelentette: „Lehet külön biztosításokat kötni, nem nagy pénzekért egyébként. Erről most még nem szeretnék beszélni, mert megvádolnak, hogy én most ilyen magánbiztosító rendszert akarok csinálni.”

Tarr Zoltán alelnök is hasonlót mondott: „Előbb választást kell nyerni, utána mindent lehet.”

Mi támasztja még alá, hogy a Tisza Párt újra a magánbiztosítók bevonásával szüntetné meg az ingyenes egészségügyet?

Az Ellenpont szerint Kóka János ennél is erősebb kijelentéseket tett: az állami és a magánbiztosítók „összevasalását” javasolta, mégpedig hármas finanszírozású rendszerben. Ugyanebben az interjúban Kóka azon is kesergett, hogy ezt 2006-ban ők is be akarták vezetni, de végül elbukott az ötlet. Emlékezetes: az MSZP–SZDSZ koalíciós kormány egészségügyireform-csomagját a vizitdíjjal együtt utasította el a Fidesz által kezdeményezett 2008-as szociális népszavazás.

Kóka egyébként gazdasági vállalkozása révén anyagilag is érdekelt a magánellátási rendszer fejlesztésében. Volt évfolyamtársa és egykori miniszteri biztosa, Túri Péter is bekerült a Tisza egészségügyi csapatába. Túri Péterről tudni érdemes, hogy éveken keresztül agitált a magánegészségügy mellett, ráadásul anyagilag szintén érdekelt az úgymond piaci viszonyok megteremtésében.

A programírók között felbukkant Lengyel László neve is. A közgazdász korábban tagadta, hogy köze lenne a radikális adóemeléseket tartalmazó dokumentumhoz, ám egy 2025. május 20-i podcastban elismerte: csapatával együtt már „írja a kormányprogramot”. Ez nem más, mint az a több mint 600 oldalas megszorítócsomag, amely az ingyenes egészségügy és az állami nyugdíjak felszámolása mellett a legtöbb ma ismert adót is megemelné.

Magyar Péter ugyan egyből tagadni próbált, a szakértői azonban sorra szólják el magukat arra vonatkozóan, hogy valóban megszorításokat szeretnének bevezetni. Az Ellenpont két felvételt is talált, ahol Lengyel László, a kiszivárgott csomag egyik szerzője erősítette meg: nem adócsökkentést, hanem adóemelést akarnak.

Augusztus végén például úgy fogalmazott: „Itt előadhatod, hogy te le akarod vinni a személyijövedelemadó-kulcsot 9 százalékra, ami egyébként kilyukasztja a költségvetést, de öt perc múlva kiderül, hogy ez egy hülyeség.” A dokumentum Lengyel szavaival összhangban három szja-kulcsról beszél. Ismert: az átlagbérre 22 százalékos adókulcs vonatkozna, 1,25 millió forintos havi bruttó kereset felett pedig már 33 százalékos kulcs következne.

Lengyel azonban ennél is tovább ment, a Klikk TV-ben februárban arról beszélt, hogy a teljes adórendszert át kellene alakítani, és a többkulcsos jövedelemadót, így az adóemelést méltatta.

Magyar Péterék most kiderült megszorítócsomagjában az Ellenpont a brüsszeli javaslatokkal tíz közös pontot talált. Egyik ezek közül az Európai Bizottság 2025-ös országjelentése, amelyik adóemelést követelt. Itt szerepel a személyi jövedelemadó emelése is, a jelenlegi állami nyugdíjrendszer felforgatásának javaslata pedig egy korábbi jelentésben olvasható. Az EU már kritizálta az alacsony társasági adót is.

Ezek a javaslatok jelennek meg a Tisza Párt „gazdasági konvergenciaprogramjában”, melyet a hírek szerint Dálnoki Áron vezetésével Surányi György és Felcsuti Péter készített.

Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésében a kapcsolódó országspecifikus ajánlások a költségvetési konszolidáció fontosságát is hangsúlyozzák. A Magyarország számára megfogalmazott ajánlások a hiánycsökkentés felé irányuló ütemet és a kiadások fenntartható növekedését szorgalmazzák, ami azt jelenti, hogy minden adóreformot úgy kell tervezni, hogy hozzájáruljon a közfinanszírozások stabilizálásához.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az országjelentés adóemelést javasol akkor, ha adóreformra kerül sor. És kizárja az adócsökkentést. Mindez egybevág azzal az adóemelési tervezettel, amelynek értelmében a Tisza Párt háromkulcsos progresszív adózás bevezetését tervezi.

Szintén az Európai Bizottság országjelenéséből táplálkozik a társasági adó emelésnek ötlete. A dokumentum szerint a jelenlegi, 9 százalékos társasági adókulcs (tao) az EU-tagállamok között a legalacsonyabbak közé tartozik, és a tényleges átlagos adóteher is jóval az uniós átlag alatt van. Ezért egyrészt az adókulcs emelését, másrészt a bevételi bázis megerősítését javasolják.

Az Index birtokába került dokumentum

A gyakorlatban szerintük ez a kedvezmények és kivételek felülvizsgálatával, egyes adómentességek korlátozásával, a belföldi és transzferár-kockázatok kezelése révén, valamint a jövedelem- és vagyonadózás arányosságának javításával érhető el. Vagyis a javaslat szerint úgy kell a társasági adókat növelni, hogy közben a cégeknek biztosított kedvezményeket is visszavágja az állam, ami jelentősen rontaná Magyarország versenyhelyzetét a befektetések terén.

Ehhez alkalmazkodik a Tisza Párt adóstratégiája, amely jelentős emelést tartalmaz, a társasági adó terén jelenlegi 9 százalékos kulcsot a tervek szerint sávosan emelnék:

• a mikrovállalkozások 9 százalékot,
• a kisvállalkozások 13,5 százalékot,
• a középvállalatok 18 százalékot,
• a nagyok 21,5 százalékot,
• a multik pedig 25 százalékot fizetnének.

A többszörös büntetőadók mellett a lakhatást is megadóztatná Magyar Péter. Mint azt a tao kapcsán már említettük, szintén felbukkant a Tisza kiszivárgott programjában és az országspecifikus ajánlásokban is a társasági és tőkejövedelem-adó.

A Tisza tervezete egy különadót javasol, amelynek lényege, hogy a céges osztalékok után:

• az átlagkereset mértékéig 20 százalék lenne az adó,
• efölött az átlagkereset kétszereséig viszont már 30 százalékot kellene fizetni,
• az ennél is magasabb jövedelmek esetében pedig egy harmadik, 40 százalékos sáv is életbe lépne.

Hasonlóan történne az állampapírok és részvények nyereségének megadóztatása terén is.

A vagyonadó azonban nemcsak a vállalkozásokat, hanem a saját tulajdonú ingatlanban élőket is ellehetetlenítené. Röviden tehát ott is lakhatási válságot teremtene a Tisza gazdaságpolitikai tervezete, ahol ilyen nincs: az ellenpont szerint a vagyonadó speciális válfajaként mintegy extrateher gyanánt ingatlanadó bevezetését is előirányozza.

A vagyonadó ugyanis kiegészülne egy olyan kitétellel, miszerint a bármilyen értékű ingatlan eladása után 40 százalékos jövedelemadót kellene fizetni. Ez Magyarországon különösen komoly sarcot jelent, ugyanis az Eurostat legfrissebb adatai szerint hazánkban 91,6 százalék a saját tulajdonú lakásban élők aránya, ami messze meghaladja az uniós átlagot. Ez az adó tehát közvetve vagy közvetlenül szinte minden magyart érintene. Tudni kell, hogy a vagyonadó régi terve Brüsszelnek. Az Európai Bizottság már 2012-ben arra biztatta a tagállamokat, hogy vagyonadókkal stabilizálják költségvetéseiket, ennek egyik ajánlott módja az ingatlanadó bevezetése.

A Tisza Párt adócsomagja drasztikus áfaemelést tervez az autókra, az alkoholra és a dohánytermékekre. A dokumentum szerint az autók és az autóalkatrészek áfája egységesen 32 százalékra ugrana – ez pedig azonnali és látványos áremelkedést hozna a szalonoktól a szerelőműhelyekig. Mindez az 1600 köbcenti feletti járműveket érintené.

A sör átlagára a jelenlegihez képest 50–60 százalékkal nőne. A bor, tömény italok és cigaretták ára akár duplájára is emelkedne. Vagyis egy liter egyszerű asztali bor 3000 forintba kerülne, egy doboz cigaretta pedig elérné a 4500 forintos árszintet.

Az Európai Bizottság és az OECD szakértői már többször javasolták a 13. havi nyugdíj kivezetését vagy korlátozását, mivel az szerintük hosszú távon fenntarthatatlan. Mint ismert, ehhez az állásponthoz a Tisza Párt is kritika nélkül igazodott.

Az Európai Bizottság (EB) 2022 novemberében, Brüsszelben kelt 91 oldalas javaslatában véleményezte Magyarország RRF-tervét, és azt több ponton is támadta. A válaszdokumentum 13. oldalán konkrétan meg is fogalmazzák: „A közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések – az állam hosszú távú nyugdíj-kötelezettségeinek növelése miatt – súlyosbítják a fenntarthatósági kihívást. A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növeli a nyugdíjkiadásokat.”

A nyugdíjadó lényege egyszerűen összefoglalható: a Tisza javaslata szerint az állami nyugdíjakat 20 százalékkal csökkentenék, ezzel mérsékelve az ellátórendszer költségeit, összhangban a brüsszeli ajánlásokkal. A költségcsökkentés második lába: az állami nyugellátás felmenő rendszerben történő kivezetése, vagyis az a tervezet, mely szerint 2026. szeptember 1-től kötelezően magán-nyugdíjpénztárakba terelnék át a munkaerőpiac új belépőit. Számukra megszűnne az állami nyugdíj, ellátást pedig a kötelező, piaci alapú biztosítások alapján kapnának.

Ezzel az állam hosszú távon tulajdonképpen kiszáll a nyugdíjak biztosításából. Az ellátórendszer átalakításának harmadik pillére pedig egy járulékemelés. A nyugdíj-szolidaritási járulék, amelynek mértéke a tervek szerint 2,5 százalék lenne, a jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki. További pluszköltséget jelentene a 20 százalékos özvegyi nyugdíjadó, amelyet az elhunyt házastárs után járó juttatás után lenne köteles fizetni a túlélő fél, valamint ugyanekkora kulcsú öröklési adó az egészségbiztosítási kötvények után.

A Tisza kiszivárgott megszorítási tervei közül talán az egyik legdrasztikusabb átalakítást a társadalombiztosítási rendszerben hajtaná végre a baloldali párt. Az Indexen napvilágot látott megszorítások értelmében a Tisza felszámolná a mostani társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszert.

Ennek az alapját szintén egy uniós dokumentum, méghozzá a EB a magyar helyreállítási tervére adott válasza adja, amelyben az egészségügyi ellátórendszer rezilienciájának javítását kérte Brüsszel. Ez a baloldali olvasatban adóemelést és költségcsökkentést jelent.

A probléma az egészségügy privatizációjával, hogy a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, vagyis az idősek, a gyerekek és a krónikus betegek válnak a legkitettebbé az ingyenes ellátás felszámolása miatt. A jelenlegi tb-rendszer pont ezt a kitettséget hivatott meggátolni, a tb-alapú ellátás esetén ugyanis nem a piaci profitabilitás, hanem a rászorultság dönt. Vagyis a változtatás egyet jelentene a társadalmi szolidaritás teljes lebontásával.

A nagy ellátórendszerek mellett a Tisza megszorítócsomagja, és az annak alapjául szolgáló brüsszeli országjelentés a családtámogatások rendszerét is átalakítaná – pontosabban felszámolná azt.

Magyar Péterék tervezete tulajdonképpen szóról szóra az EB júliusi országjelentését visszhangozza a családtámogatások terén, amelynek lényege:

Az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést.

Úgy látják, hogy „Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában”.

A tervezet világosan kimondja, hogy kivezetésre kerülne:

• a gyed,
• a nők szja-mentessége,
• a gyerekek ellátása sem lenne ingyenes,
• a díjakat életmódalapú bonus–malus rendszerben állapítanák meg.

Ezzel gyakorlatilag teljesen megszűnne a jelenleg ismert családtámogatási rendszer. Tarr Zoltán vélhetően ezekre gondolt, amikor arról beszélt: megbuknának, ha elárulná, mire készülnek.

Kiemelt kép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)