December 8-án az Európai Unió tagállamai létrehoztak egy úgynevezett Szolidaritási Alapot, amelynek célja a migráció által leginkább érintett országok terheinek enyhítése. Vagyis Brüsszel azoknak az államoknak nyújtana támogatást, amelyek – mondjuk ki – befogadták a bevándorlókat. Azok a tagállamok pedig, amelyek nem részesülnek az alapból, két lehetőség közül választhatnak: vagy átvesznek migránsokat az érintett országoktól, vagy befizetnek a közös kasszába – írja az Ellenpont.
Magyarország – annak ellenére, hogy tíz éve védi az uniós határokat, és több mint 800 milliárd forintot (mintegy 2 milliárd eurót) költött erre – nem kap támogatást a Szolidaritási Alapból. Sőt, a 2026. június 12-én életbe lépő migrációs paktum alapján hazánkat választás elé állították: vagy befogad migránsokat, vagy mintegy 420 millió euróval hozzájárul a közös alaphoz.
Orbán Viktor a döntésre reagálva kijelentette:
„Egyetlen migránst sem fogadunk be, és nem fizetünk más migránsaiért. Magyarország nem hajtja végre a migrációs paktum intézkedéseit. Lázadás indul!”
A magyar belpolitikában azonban nem mindenki látja így a helyzetet. A Tisza Párt látványosan Brüsszel álláspontjához igazodik, és valójában támogatja a migrációs paktumot. A párthoz köthető szakértők egyre gyakrabban sürgetik az illegális bevándorlók tagállamok közti szétosztását előíró megállapodás végrehajtását, Magyar Péter EP-képviselői pedig meg is szavazták a kezdeményezést.
De mit is jelent pontosan a migrációs paktum, és miért áll ki mellette a Tisza Párt?
Az illegális bevándorlás mellett áll a Tisza Párt
A Migrációs és Menekültügyi Paktum az Európai Unió 2024-ben elfogadott átfogó jogszabálycsomagja, amely a menedékkérelmek kezelését, a határellenőrzést és a tagállamok közötti „szolidaritást” szabályozza.
A paktum főbb elemei:
-
Gyorsított határprocedúra – a külső határon néhány hetes vizsgálattal döntenek a menedékkérelmekről.
-
Visszatartási zónák – az érkezők itt tartózkodnak, amíg a vizsgálat tart.
-
„Kötelező szolidaritás” – ha egy tagállam az unió szerint túlterhelt, a többi országnak segítenie kell: befogadással, pénzügyi hozzájárulással vagy technikai támogatással.
A valóságban azonban a szolidaritás gyakorlatilag burkolt kvótarendszert jelent. A paktum nem állítja meg a migrációt, csak szétosztja a beérkező embereket, így olyan országok is bevándorlóországgá válhatnak, amelyek alapvetően ellenzik az illegális migrációt. Ráadásul a gyorsított menedékkérelmi eljárás nem jelent valódi visszatartó erőt, az ezzel ellentétes országok pénzügyi büntetése pedig ellentétes az uniós alapelvekkel. A tagállamokat a befogadásra kötelezni semmiképp sem összeegyeztethető a szuverenitás elvével.
Mindezek ellenére a Tisza Párt Brüsszelben teljes mellszélességgel támogatta a migrációs paktumot.
A Tisza Párt politikusai a migráció pártján állnak
A Tisza Párt európai parlamenti képviselői többször kiálltak a Magyarország érdekeivel ellentétes migrációs paktum és a hozzá kapcsolódó intézkedések mellett.
Az EP-szavazások során a Tisza Párt képviselői támogatták, hogy 2025-re 25 millió euróval bővítsék a „Menekültügyi, migrációs és integrációs alapot,” amely a migrációs paktum gyors és hatékony végrehajtását szolgálja.
Továbbá a Tisza képviselői támogatták azt a javaslatot is, amely helyénvalónak ítélte, hogy Magyarországot 200 millió euróval büntessék az Európai Bíróság döntése alapján. Az EU szerint Magyarország nem tartotta be az uniós menedékkérői jogokat, míg Magyarország álláspontja szerint az Unió sértette az uniós jogot, amikor a tagállamot illegális bevándorlók befogadására próbálta kötelezni.
Ezzel szemben a Tisza Párt képviselői nem támogatták azt a javaslatot, amely 2 milliárd eurós támogatást biztosított volna Magyarországnak a déli határ kerítésének költségére.
Ez a három pont együtt azt mutatja, hogy a Tisza Párt teljes mértékben Brüsszel migrációs elképzelései mellett kötelezte el magát, és pénzügyi szinten is hozzájárul azok végrehajtásához.
A tavaly októberi migrációs paktumról szóló szavazás után Kollár Kinga EP-képviselő a Facebookon megerősítette, hogy pártja valóban támogatja a bevándorlók szétosztásáról szóló kvótarendszert.
A kvótáról szóló szavazás azonban nem az egyetlen példa arra, hogy a Tisza Párt képviselői a migráció mellett állnak. Dávid Dóra, a párt másik EP-képviselője nyíltan kijelentette, hogy szerinte Magyarországnak változtatnia kellene a hozzáállásán, mert „a multikulturális társadalmak nemcsak működőképesek, de versenyképesebbek is lehetnek”.
Bódis Kriszta, a párt képviselő-jelöltje és tanácsadója ennél is tovább ment: először a migrációt „lehetőségnek” nevezte, majd egyszerűen „álvalóságnak” minősítette azt a feltételezést, hogy a bevándorlók között terroristák lennének.
A tanácsadók is a migrációt támogatják
Ha azt gondolnánk, hogy a Tisza Párt képviselőinek nyilatkozatai véletlen elszólások, tévednénk. A párt mögötti tanácsadók is nyíltan a migráció mellett állnak.
Petschnig Mária Zita például azért kritizálta a miniszterelnököt, mert az uniós büntetés ellenére sem hajlandó végrehajtani a migrációs paktum intézkedéseit.
A tanácsadó szerint az Európai Unió tavaly júniusban 200 millió eurós büntetést szabott ki Magyarországra. Petschnig érvelése szerint a büntetés nem azért történt, mert Magyarország nem engedte be a migránsokat, hanem mert az ország nem tartotta be az uniós szabályokat a menedékkérők jogainak érvényesítésével kapcsolatban – azaz szerinte Magyarország nem volt szabálykövető.
A tegnapi döntés pont az ellenkezőjét írja elő: vagy be kell fogadnunk a migránsokat, vagy pénzügyi hozzájárulást kell fizetnünk.
Egy másik fórumon a politikus azt is elmondta, szerinte valójában nem érkeznek majd migránsok, mert „az unió nem azt mondta, hogy be kell engedni a migránsokat, csak azt, hogy emberi módon kell viselkedni velük szemben.”
Ez azonban ellentmond a kvótarendszer lényegének, amelynek célja a migránsok tagállamok közötti szétosztása.
A tisza tanácsadójává vált Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak semmi hátránya nem származna a bevándorlók kvótaalapú szétosztásából.
Bod hangsúlyozta, hogy a bírósági döntés nem kötelezi Magyarországot migránsok befogadására, és cáfolta a rádióban elhangzott állításokat. Elmondása szerint egy közösen elfogadott joganyag kimondja, hogy ha valaki egy európai országban jelentkezik, az ügyét tisztes, eljárásjogi módon kell vizsgálni.
Bod ezzel a kvótarendszer lényegét magyarázta, amelynek egyik központi eleme a migránsok tagállamok közötti szétosztása.
A Tisza Párt migrációs politikája gyakorlatilag Brüsszel politikájának szolgai követése. A párt képviselői és tanácsadói egyaránt támogatják a migrációs paktumot, vagyis a bevándorlók kvótaalapú szétosztását, illetve Magyarország esetleges büntetését a paktum végrehajtásának elutasítása miatt.
Kiemelt kép: Magyar Péter (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)