Hal Melinda klinikai szakpszichológus üdvözölte a szabályozás bevezetését, véleménye szerint a közösségi portálok működése jelen pillanatban, hazánkban is, felér a mentális abúzussal.

„Eddig sem volt kétségünk afelől, hogy a közösségi média testképzavarokhoz, személyiség torzulásokhoz, az ideg- és érzelmi rendszer elváltozásaihoz járul hozzá. A szabályozással azonban rendszeresen problémába ütközünk, a közösségi portálakat üzemeltetők ugyanis rendszeresen a szabályozáson felül állónak érzékelik magukat. Ez megnehezíti a konkrét lépéseket és beszűkíti védelmi eszköztárunkat” – fejtette ki Hal Melinda.

„Éppen az említett nehézség miatt üdvözlendő Ausztrália példája és reménykedem benne, hogy Magyarország is meglépi a korosztályos korlátozást a közösségi portálakat illetően”

– fogalmazott a szakértő.

A  szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalkori idegrendszer számára ugyanis, akár anatómiai elváltozások is jelentkezhetnek a digitális tér túlhasználat miatt, mely függőséghez nagymértékben hozzájárulnak a közösségi portálok. Elmondása szerint az írott tartalom, a digitális nyelvezet használata és a dinamikus tartalom nagymértékben rontja a gondolkodási folyamatokat főként akkor, ha még idegrendszeri struktúrái rugalmasak, éretlenek. „Az érzelmi rendszer területén szintén látunk változásokat, amely egyrészt a közösségi portálok megengedő szabályozásai miatt relevánsak, másrészt az üzemeltetők feltételezett etikátlan reklámfelületei okán.”

„Az a gyermek, aki közösségi portálra téved néhány héten belül zaklatás, vagy szexuális tartalom áldozatává válhat, mindegy, hogy 10 éves, vagy 14, a fiatalkori érettségi szintnek nem megfelelő, hogy azonnal jó döntést tudjon hozni a digitális zaj kellős közepén”

– hangsúlyozta Hal Melinda.

„A frontális lebeny majd fiatal felnőtt korban válik olyan érettségűvé, hogy racionális, gyors döntéseket tudjunk hozni általában” – tudatta az MCC klinikai szakpszichológusa. Szerinte a közösségi portálon töltött időt elveszi az időt a fejlődést jelentő tevékenységektől, a kötődéstől, mozgástól, érzelmi fejlődéstől. Ezenfelül rontja a valóságérzékelést, emiatt a függőség rizikója emelkedik és ebben az állapotban már nem mindenki tudja elkülöníteni a virtuális teret a valós világ képeitől, történéseitől – fűzte hozzá.

„Nagymértékben rontja továbbá a mentális versenyképesség tényezőit”

– mondta Hal Melinda.Valamint hozzátette, a közösségi portálok használata „érzelmi rendszeren túl befolyásolja a gondolkodás hatékonyságát, sebességét, a kreativitást, kihat a figyelem–koncentráció mutatóira, negatívan befolyásolva azt.”

„Véleményem szerint Magyarországon, a digitális gyermekvédelemnek hasonló szabályozást is magába kell foglalnia.”

– szögezte le Hal Melinda. A szakértő szerint egy nemzeti mentális egészség stratégiába ágyazottan hatékonyan lehetne fellépni a közösségi portálok okozta károk visszaszorítása érdekében.

„Elindultunk az úton az Alaptörvény módosításával, melyben a gyermekek lelki és szellemi fejlődése, fizikai fejlődésük mellett minden más alapvető jogot megelőz”

– fejtette ki, majd ezután úgy folytatta: „bevezettük az iskolai korlátozást és reményeim szerint elfogadásra kerül a digitális gyermekvédelmi törvény”.

„Ugyanakkor még erőteljesebb fellépésre van szükségünk, a gyermekeink jövőjének érdekében”

– jelentette ki.

Figyelmeztetett. a közösségi portálok üzemeltetői, a szabályozást be nem tartók hozzájárulhatnának a lelki egészség költségeihez, ugyanis a klinikum mára jelentős mértékben fiatalkorúakat lát el, pedig ezen fiatalok nagy része nem törvényszerű, hogy fehér köpenyek közé kerüljön ideje korán.

„Lényeges gazdasági, társadalmi, érzelmi terhet jelent a közösségi portálok okozta 24 órás károkozás”

– szögezte le az MCC klinikai szakpszichológusa.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)