Kifejtették, hogy az új elnökség ambiciózus tervekkel indította el a munkáját céljainak megvalósítása érdekében 2024. év végén. Hangsúlyozták, a legfontosabb cél az volt, hogy a korábbiaknál egy sokkal dinamikusabb, a tagság számára valós és érzékelhető támogatást nyújtó szervezet épüljön. Hangsúlyozták, „a kamarai reneszánsszal az MKIK a vállalkozót helyezte a középpontba, ahogyan annak idején a reneszánsz az embert.”

„Ez egy alapvető szemléletváltás a korábbiakhoz képest”

– emelte ki közleményében az MKIK.

Elmondásuk szerint idén tavasszal konkrét vállalásokkal 5 éves megállapodás született a kamara és Magyarország kormánya között. Ennek eredménye a fix 3 százalékos Széchenyi-kártya hitelkamat vagy a 100 milliárd forintos Demján Sándor-tőkeprogram, ami hatalmas lépés a hazai vállalkozások támogatása terén – írták. Kifejtették, hogy a kormány és a kamara közti megállapodás részeként:

• Lépcsőzetesen emelkedik az általános forgalmi adó (áfa) alanyi adómentességének értékhatára, 2026-ban 20 millió forintra, majd 2027-ben 22 millióra, és 2028-ban 24 millió forintra, amely lehetővé teszi, hogy több kisvállalkozás mentesüljön az áfa köréből;
• Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében nő az elszámolható költséghányad mértéke, ezáltal csökken az adóalapjuk, és kedvezőbb adózási feltételek lépnek életbe;
• Eltörlik a 112,5 százalékos szorzót a szociális hozzájárulási adó alapjának számításánál főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál, amellyel egyszerűsödik az adóalap meghatározása;
• Bővül a kiva jogosulti köre, különösen a középvállalatokat érintve, várhatóan 10-15 milliárd forint többletbevételt eredményezve az érintettek számára, mely változás a vállalkozások adóterheit csökkenti.

Arra is felhívták a figyelmet, miszerint fontos körülmény, hogy a kamara minden vállalkozási méret és szegmens egyedi igényeit figyelembe véve tette és teszi meg javaslatait a kormányzat felé. A kabinet legutóbbi adócsomagja jövőre 80-90 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál – írták. Arról is írtak, hogy a kamara megerősítette saját kutatói rendszerét és elindította a Digitális ébresztő szemináriumsorozatot számos neves mesterséges intelligencia (MI) szakértő közreműködésével.

A projekt 10 ezer magyar vállalkozást vezet be a mesterséges intelligencia tudatos, gyakorlati alkalmazásába.

Kutatások szerint az MI használatával 20-40 százalékos hatékonyságnövekedés érhető el a vállalkozások működésében – tették hozzá. A kamara nemrég létrehozott SecureBot elnevezésű ingyenes kiberbiztonsági rendszere jelzi a cégeknek, hogy milyen rosszindulatú, külső digitális támadásoknak lehetnek kitéve, hívták fel a figyelmet. Hozzáfűzték, a program az uniós kibervédelmi irányelvnek, a NIS2-nek, illetve a hazai kiberbiztonsági törvénynek való megfelelésben segíti a kkv-kat. Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta:

„Ma egy tudásalapú kamara épül.”

„A területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra támaszkodva olyan képzési struktúrán dolgozunk, amely az osztrák wifi-rendszerhez hasonlóan alkalmas lesz a tömeges tudásátadásra.” Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő MKIK más, minőségi szintre emelte a kamara és a területi kamarák együttműködését: ma már a tagszervezeteknek van országos képviseletük, nem pedig az MKIK-nak vidéki egységei.

„A cél egy olyan országos kamarai rendszer, amely nemcsak képvisel, de kézzelfogható segítséget is nyújt, hiszen erős vállalkozások nélkül nincs erős ország”

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.

Kiemelt kép: Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)