Horváth József a műsorban hangsúlyozta: az orosz–ukrán háború esetében az amerikai és magyar kormányzat elkötelezte magát a béke megteremtésére, a nyugat-európai országok és Brüsszel szerint azonban a háborút folytatni kell, és ebbe illeszkedik bele ez a magatartás is. Arra a felvetésre, hogy Horvátországban, Németországban és Dániában tervezik, vagy már vissza is vezették a kötelező sorkatonai szolgálatot, a szakértő kifejtette: ha most sikerülne békét teremteni az orosz–ukrán háborúban, akkor Európa továbbra is fenn szeretné tartani a háborús készülődés látszatát.
A műsorban bejelentkeztek a közmédia külföldi tudósítói, akik Horvátországot, Németországot és Dániát érintően számoltak be a már bevezetett, vagy még csak tervezett szabályozás részleteiről. Horvátországban két hónapos kiképzéssel akarnak „katonát faragni” a sorozottakból, de ez a 21. században ennyi idő alatt sehogy sem fog menni, ezért „ezek látszatintézkedések és a valósággal sajnos köszönőviszonyban sincsenek” – reagált a horvát döntésre Horváth József.
Ruszin-Szendi Romulusznak, a Tisza szakpolitikusának nyilatkozatára, miszerint a hazai sorkötelesség nem megszűnt, hanem felfüggesztették, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója úgy válaszolt, Ukrajnában látható, hogy akit erőszakkal visznek ki a frontra és nem kap megfelelő kiképzést, annak túlélési rátája maximum egy hét, ezzel pedig „generációkat égetnek el” teljesen feleslegesen a fronton.
Műsorvezetői kérdésre, miszerint miért akarhat idehaza a Tisza Párt sorkatonaságot, a szakértő elmondta, az egyik oka, hogy meg akarnak felelni Brüsszelnek, a nyugati politikai balliberális elitnek, akik a sorkatonaság mellett tették le a voksukat, illetve így akarnak társadalmi feszültségeket generálni, amit a maguk oldalán használnának ki.
„Most ez egy ilyen játék a szavakkal, amiket tőlük látunk”
– fogalmazott Horváth József.
Filep Dávid influenszer szerint Brüsszel a sorkatonaság ötletét eszközként használja fel arra, hogy a háborúhoz nem hozzászokott európai embereket „domesztikálja”, becsatlakoztassa az éles konfliktusra. A magyarországi rendszer, vagyis az önkéntes tartalékos állomány a tökéletes struktúra, mert egyrészt az önkéntes alapon működő katonai állományok mindig jobban működnek, mint a kényszer szülte sorkatonai szolgálat, másrészt „jól össze van rakva” a képzés struktúrája – vélekedett.
Az influenszer kifejtette, békeidőben nagyon nehéz a fiatalok számára azt a szellemiséget átadni, hogy a katonákra nemcsak háborúban van szükség, ezért még Németországban sem lehet tudni, hogyan fogják meggyőzni az ottani fiatalokat a katonáskodás fontosságáról.
Kiemelt kép: Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója beszédet mond a Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián a Hagyományok Házában 2025. június 25-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)