Brüsszel továbbra is elkötelezett az orosz-ukrán háború mellett - tette világossá Bóka János

| Szerző: hirado.hu
Brüsszel továbbra is elkötelezett az orosz-ukrán háború folytatása mellett, egész Európát bele akarja rángatni ebbe a háborús konfliktusba – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön Nagykanizsán.

Bóka János a Fidesz országjárásának keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: már negyedik éve zajlik közvetlen szomszédságunkban az orosz-ukrán háború, százezrek veszítették életüket, milliók váltak özveggyé, árvává, földönfutóvá, városok tűntek el a föld színéről.

Ez a háború Magyarország és egész Európa biztonságát veszélyezteti, a gazdasági növekedés, a jólét alapjait ássa alá.

A magyar kormány a kezdetektől azt az álláspontot képviselte, hogy ennek a konfliktusnak nincs megoldása a csatatéren, kizárólag diplomáciai megoldás lehetséges. Az Egyesült Államok új elnöki adminisztrációja szintén ezt a békepárti álláspontot képviseli, az ukrán katonai célkitűzések finanszírozásából gyakorlatilag kiszállt, és

Trump elnök számos olyan békekezdeményezést tett le az asztalra,

amik kifejezetten ígéretesek – vélekedett.

Kijelentette: sajnos Brüsszel nem ezt az utat választotta, továbbra is elkötelezett a háború folytatása mellett. Az Európai Bizottság (EB) elnöke szerint Európa harcban áll, a német kancellár nyilatkozata alapján a béke ideje véget ért, a lengyel miniszterelnök részéről pedig elhangzott, hogy ez a háború a mi háborúnk – fűzte hozzá.

„Magyarországnak az az álláspontja, hogy ebből a fegyveres konfliktusból nekünk ki kell maradnunk. Brüsszel törekvése az, hogy pénzt, fegyvert és katonát biztosítson ehhez a háborúhoz, az a célja, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával vagy közös uniós hitelfelvétellel, illetve megszorító intézkedésekkel a háború folytatásának a pénzügyi fedezetét határozatlan ideig biztosítsuk” – jegyezte meg Bóka János.

A miniszter arra is kitért, hogy

egyes uniós tagállamokban bevezetik vagy kiterjesztik a sorkötelezettséget, Dániában már nőkre is,

Horvátországban nemrég döntöttek a sorkötelezettség visszaállításáról, Németországban és Lengyelországban előrehaladott tárgyalások zajlanak erről. Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozási folyamata is ezt a célt szolgálja, mert ha Ukrajna az EU tagjává válik, „pénz, fegyver és katona sokkal könnyebben eljuttatható oda”, illetve az európai uniós alapszerződések értelmében a katonai segítségnyújtás immár jogi kötelezettséggé is válik – mondta.

Az EB nemrég mutatta be a 2030-as katonai készültségi tervét, aminek az a lényege, hogy az európai uniós tagállamok 2030-ra közvetlen katonai konfliktusra fel legyenek készítve. „Teljesen világos, hogy

Brüsszel és az európai intézmények milyen háborúpárti politikát folytatnak”,

ezzel szemben Magyarország jelenleg egyedül veszi fel a küzdelmet az Európai Unión belül – emelte ki.

„Nem véletlen, hogy mi vagyunk Brüsszel egyes számú politikai célpontja.” Brüsszelnek az a célja, hogy Magyarország nemzeti kormánya helyett, amely ezeknek a törekvéseknek ellenáll, „egy brüsszeli bábkormány legyen, amelyik a brüsszeli háborúpárti törekvéseket egyértelműen kiszolgálja”, a Tisza Párt és a DK erre a feladatra már jelentkezett is – jelentette ki.

Magyarország politikai ellenállását a háborúpárti törekvésekkel szemben a magyar emberek támogatása teszi lehetővé. „Különösen fontos, hogy ez a politikai támogatás erős, még Brüsszelből is jól látható legyen”, ezért kezdeményezték az aláírásgyűjtést Brüsszel háborúpárti törekvéseivel szemben, hogy „Magyarország a jövőben is a béke, a biztonság, a jólét és a szuverenitás szigete maradjon Európában” – hangsúlyozta Bóka János.

Kiemelt kép: Bóka János az európai uniós ügyekért felelős miniszter és Cseresznyés Péter országgyűlési képviselő a nagykanizsai fórumon 2025. 11. 06-án.  (Kép forrása: Bóka János közösségi oldala)

Ajánljuk még